Tizenöt bázisponttal 0,1 százalékos történelmi mélypontra csökkentette irányadó kamatát és 200 milliárd fonttal megemelte mennyiségi enyhítésre fordítható keretét csütörtökön a Bank of England az új koronavírus okozta járvány súlyos gazdasági hatásainak enyhítése érdekében.
Világszerte jegybanki monetáris intézkedésekkel és költségvetési források felszabadításával igyekeznek mérsékelni és ellentételezni a koronavírus-járvány gazdasági aktivitást fékező következményeit.
A jegybankelnök szerint könnyű hibázni, de elmondta azt is, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság megelőzzön másokat.
Ismét a nemzetközi hangulat a fő bűnös, de nem segít az sem, hogy rendkívül alacsonyak a kamatok Magyarországon. Az MNB-nek megvannak az eszközei, kérdés, élnek-e ezzel.
Amíg a jegybank nem lép közbe, nincs aki megállítsa a gyengülést – véli a bank vezető elemzője, aki viszont további gazdaságélénkítő programokra számít.
Évszázadokon át elképzelhetetlen volt, hogy országok lemondjanak a saját pénzről, ma már sejtjük, hogy a legsikeresebb út a közös deviza használata. De egyáltalán nem mindegy, mely államok állnak össze, hogy közös pénzük legyen, és az sem, milyen feltételekkel vezetik be azt.
Christine Lagarde, aki francia pénzügyminiszterként, majd az IMF vezérigazgatójaként szerzett magának nevet a nemzetközi pénzvilágban, elfoglalta helyét az EU széfjénél, az Európai Központi Bank élén.
Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
Az EKB nem először ad ki figyelmeztetést.
Szigorítást indított el a jegybank, de továbbra is laza marad – mondta el Matolcsy György újraválasztott jegybankelnök azt követően, hogy az MNB hét év lazítás után óvatos szigorításba fogott, ezzel egy időben azonban egy kötvényvásárlási programot is elindít a hazai vállalati szektor erősítésére. Az alapkamatról az infláció függvényében dönthetnek.
Hét év után kezdett szigorítani kamatpolitikáján a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, mikor kedden, bár az alapkamatot változatlanul hagyta, megemelte az egynapos jegybanki betétek kamatát. Matolcsy György jegybankelnöksége alatt ilyen még nem történt, a döntést a jegybankelnök Nagy Márton és Windisch László alelnökökkel magyarázta meg.
A szigorítás várható volt, miután az infláció elérte azt a szintet, amelynél beavatkozást ígért.
Ma délután jelenti be Matolcsy György MNB-elnök, hogy milyen irányba fordul a jegybank.
A kamatemelés előtt más eszközöket vethet be a jegybank, ha az infláció tovább emelkedik.
A maginfláció emelkedése viszont erősödő inflációs nyomásról tesz tanúságot - a mögöttes árnyomás miatt a jegybanknak nemsokára lépnie kell.
A befektetési szakember szerint több évi komoly fellendülés után a magyar költségvetésnek már egyensúlyban kellene lennie.
Pletschinger Gyula azt mondta, marad a laza monetáris politika a jegybankban.
Lassan úgy tűnhet, a forint árfolyama soha többet nem mozdul ki abból a sávból, ahová az MNB beerőszakolta. De ki nyert és ki veszített a jegybankelnökké előlépett nemzetgazdasági miniszter pénzügyi stratégiájával?
Nem szabad aktuálpolitikai slágertémává süllyeszteni a magyar euróbevezetést. Vélemény.
