Lázár János kormánybiztosként egy konferencián arról beszélt, a kormány kiszorítaná a külföldi kiskereskedelmi láncokat. Ehhez erőteljesen protekcionista gazdaságpolitikai lépéseket harangozott be, szerinte cél a magyar nemzeti kiskereskedelem.
Beck Györgyöt, a Vodafone Magyarország nyugdíjba vonuló elnökét kérdeztük.
Bagóért vették át az almát tavaly a külföldi kézben levő almafeldolgozók, a multi lett a végén a mumus. Így most azt tervezik a termelők, hogy saját feldolgozót építenek. A politikai lózungok messze járnak a valódi megoldásoktól.
A recessziót követő munkanélküliség és a jobb életfeltételek miatt hagyják el Olaszországot.
A képviselő szerint szemetet zúdítanak Magyarországra a nyugati élelmiszergyártók, ezért lassan, de biztosan mindent megtesznek, hogy ez megszűnjön.
Az év első hónapjaiban a kormány 26,6 milliárd forintnyi munkahely-teremtési támogatást osztott ki, egy munkahely átlagosan 19 millió forintba kerül. A kedvezményezettek főleg multik, bár a legnagyobb támogatásokat magyar cégek kapták. A kormány 2010 óta intézkedések garmadájával igyekszik megrendszabályozni a multikat, közben kedvezmények tömkelegével kényezteti őket.
Nincs rá reális esély, hogy Magyarország külföldi befektetései utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseit, ahogy Orbán szeretné. De nem elképzelhetetlen, ehhez a külföldi terjeszkedésre készülő Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) csupán csak akkora csodát kellene tennie, mint a Nokia volt Finnországban. Vagy a Facebook az Egyesült Államokban. A magyar multik, élen a Mollal egyébként jól állnak, de méretük legalább egy nagyságrenddel elmarad a magyarországi külföldi multiktól, amelyek valóban rengeteg pénzt talicskáznak ki az országból.
Palkovics László miniszter szerint új konstrukcióra van szükség a cégek és az egyetemek együttműködésében.
Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.
A nagyobb áruházláncok versenyeznek a munkaerőért, az elmúlt félévben szinte mindannyian bért emeltek, a számokat többségük már nem is titkolja. Összehasonlítottuk a multik által kínált fizetéseket.
Egyszerűen átlépnek a diszkontok azon a most életbe lépő szigorításon, amely január elsejétől kitiltja őket a világörökségi területekről. Egyelőre úgy tűnik: a kormány lépései ellenére megállíthatatlan a növekedés ezeknél az üzleteknél.
Azt az egyszerű tényt se feledjük, hogy ha a vállalkozásnak van bevétele, akkor van miből béreket emelni, és ha nincs, akkor nincs. Vélemény.
Egy új erő fog születni, ami kíméletlen harcot hirdet a nemzetpusztítás, például Pápai Joci vagy a multik ellen – ígérik.
A szociális hozzájárulási adó – korábbi nevén munkáltatói járulék – csökkentése után a vállalatok összességében több szociális hozzájárulási adót fizetnek. Minél kisebb a teherviselő képességük, annál többet – mutatjuk, hogy miért.
Miért zavarja a külföldi befektetőket, hogy Magyarországon szinte eltűnt a munkanélküliség? Mit tartanak vonzónak Magyarországon, és mitől fogják a fejüket? Sánta Miklóssal, az EY New York-i központjában dolgozó adópartnerével arról beszélgettünk, mivel lehet idevonzani a magyar gazdaságot mozgató multikat.
A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: nem írják át a kereskedelmet érintő jogszabályokat. Nem tudtak olyan törvényt írni, ami a kisebb boltoknak nem ártana.
Szintet lépett a kormány háborúja a külföldiek ellen azzal, hogy az Országgyűlés viharos gyorsasággal megszavazta a CEU működését ellehetetlenítő törvényt. Nem ez az első példa arra, hogy az állam törvényi eszközökkel ebrudal ki külföldi, de akár magyar céget a piacról.
