szerző:
Kovács Gábor

Nincs rá reális esély, hogy Magyarország külföldi befektetései utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseit, ahogy Orbán szeretné. De nem elképzelhetetlen, ehhez a külföldi terjeszkedésre készülő Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) csupán csak akkora csodát kellene tennie, mint a Nokia volt Finnországban. Vagy a Facebook az Egyesült Államokban. A magyar multik, élen a Mollal egyébként jól állnak, de méretük legalább egy nagyságrenddel elmarad a magyarországi külföldi multiktól, amelyek valóban rengeteg pénzt talicskáznak ki az országból.

A sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve „a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”!

– tűzte ki a célt február 10-én előadott évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

„Igazi nemzeti küldetés ez, óriási feladat, rá is megy majd legalább tíz évünk”

– határozta meg a vállalkozás méreteit.

Orbán eszerint azt várja el, hogy a magyar vállalatok külföldi befektetései, pontosabban az abból származó profit érje el a külföldi multik magyarországi befektetései nyomán kivitt profit szintjét. Néha nem árt nagyot álmodni, de a dolgok jelen állása szerint a küldetés sikere beláthatatlan távolságban van.

Íme, a magyar multik külföldi leányainak árbevétele és a Magyarországon működő külföldi leányok árbevétele egymás mellé állítva:


A különbség 2016-ban (ez a KSH adatbázisában elérhető legfrissebb adat) több mint tízszeres volt, az arány ráadásul 2011-től 2015-ig folyamatosan romlott. A profit persze nem függ össze szorosan az árbevétellel, ugyanakkor (sőt éppen ezért) utóbbi sokkal jobban mutatja egy cég vagy céghalmaz gazdasági súlyát. Egyszóval Orbán nagyjából azt várja a magyar multiktól és a multiságra aspiráló vállalatoktól, hogy tízéves időtávon minimum tízszerezzék meg a külföldi befektetéseiket.

A nemzetgazdasági szintű adatokat torzítja, hogy külföldi multik egyes esetekben magyar leányukon keresztül hajtanak végre harmadik országban befektetést, ez a magyar statisztikákban hazai befektetésként (vagyis kifektetésként) jelenik meg, holott valójában nem az – mondta a hvg.hu-nak Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. A tajvani Foxconn-nak például három brazil érdekeltsége van magyar leányán keresztül. Pár évvel ezelőtti becslésük szerint a papíron feltüntetett kifektetések körülbelül fele-kétharmada származik ténylegesen magyar irányítású multiktól.

Nem reális célkitűzés, de csodával nem lehetetlen

Jelen állás szerint nem reális, hogy a magyar kifektetések utolérjék a külföldi multik magyarországi befektetéseinek szintjét – véli Sass Magdolna. Egyébként ez még egy kis országban sem elképzelhetetlen, Finnországban például a Nokia akkorára tudott nőni, hogy megfordította az arányokat, ennek azonban ma Magyarországon nem látni előjelét. A magyar multik alapvetően jól helytállnak, stabilak, a Richterben például komoly növekedési potenciál van, illetve akadhat néhány, de nem sok olyan vállalat, amely a jövőben felnőhet a meglévő nagyobb multikhoz. Közben akadnak azért veszteségek, az elmúlt években eltűnt egy-két cég, illetve voltak olyanok, amelyek külföldi kézbe kerültek (például a Fornetti és a Waberer’s), így már nem magyar multik. Ugyanezt a pályát járhatják be más, közepes, növekedési fázisban lévő vállalatok. A szakértő összességében visszafogott növekedést vár a magyar multiktól.

©

Az új multik megjelenését elsősorban az korlátozza, hogy kevés a nemzetközileg is versenyképes vállalat – mondta Sass Magdolna. Különösen az Európai Unión belül alig vannak akadályok, sok a lehetőség, és jellemzően a pénzhiány sem korlátozó tényező. A versenyképességre viszont még a külföldi terjeszkedés előtt szert kellene tenni.

Mészáros nemzetközi babérokra tör

Nem túl merész feltételezés, hogy Orbán Viktor elsősorban exponenciálisan gazdagodó, immár dollármilliárdos felcsúti szomszédjára (aki a rossznyelvek szerint a strómanja) figyel, amikor a sikeres magyar vállalkozók külföldi expanziójáról vizionál. Mészárosnak vannak már szállodái külföldön (a Hunguest Hotelsen és az Opuson keresztül), fociklubja Eszéken és tűzhelygyára (szintén az Opuson keresztül). A nagy dobás azonban még hátravan, Mészáros két nagy tőzsdei érdekeltsége, az Opus és a Konzum épp az egyesülést készítik elő, utána határon túl terjeszkednének, az új vállalat részvényeit külföldi tőzsdékre is bevezetnék, ennek előkészítése már folyamatban van. Egyelőre kétséges, hogy a minimum korrupciógyanús magyar közbeszerzések leszakításán megizmosodott behemótot mire értékelik a külföldi befektetők, illetve mire tud majd jutni a szabadpiaci versenyben. Az Opus/Konzum kilátásait itt elemeztük részletesen.

Annyi biztos, hogy Orbán Viktor bízik Mészárosban és körében, ennek hallható tanúbizonyságát adta, mikor ők ketten átadták az Opus leánya, a Viresol Kft. búzakeményítő-üzemét Visontán: „sok ilyen bátor és vállalkozószellemű cégre van szükség”. Egyébként az üzem 33 milliárd forintba került, ehhez az Orbán-kormány 6,2 milliárd forinttal járult hozzá, ez például olyan mankó, amire Mészárosék a külföldi hódítás során nem támaszkodhatnak majd. A patrónus miniszterelnök a bőkezű támogatást annyival kommentálta, hogy adnának ők pénzt máshova is, ha „lenne több terv és több vállalkozószellem”. Orbán a vállalkozószellemen kívül még „az életképes, nagyvonalú, nemzetközileg is versenyképes” terveket hiányolta Magyarországról, a gazdaság fejlesztéséhez szükséges pénz szerinte megvan.

 

©

Magyarország multihatalom a régióban

Ha esetleg Mészáros Lőrincnek (vagy másnak) nem sikerül megcsinálni az új Nokiát, akkor jó eséllyel a meglévő magyar multikra marad az Orbán-féle nagy külföldi expanzió (legalább részleges) végrehajtása. Magyarországnak három jelentős multija van: a Mol, a Richter Gedeon, illetve a pénzügyi vállalkozások között az OTP. A nem pénzügyi vállalkozások között az egyetlen igazi nagyvad a Mol, az ICEG kutatóközpont 2015-ös, vállalati szintű jelentése szerint a multik teljes eszközállományának 93 százaléka az olajipari vállalat kezében volt.

A magyar multik egyébként régiós összehasonlításban jól állnak, Sass Magdolna szerint termelési értékben és külföldi foglalkoztatásban Magyarországé az első hely. Ez nem meglepő, Magyarország előbb indult, mint a többi közép-kelet-európai ország, a mai nagyok, a Mol és az OTP a kilencvenes évek közepén-végén kezdtek terjeszkedni. A lengyelek későn kezdték, de azóta gyorsan haladnak, mára számos nagynak mondható lengyel multi működik – ez is azt bizonyítja, hogy a lehetőségek adottak a régióban, csak versenyképes cégekre van szükség. A szomszédos országok közül Csehország nagy kérdőjel, papíron a cseh vállalatoknak alig van kifektetésük, azonban sok oligarcha adóparadicsomokon keresztül fektet be más országokban.

A magyar multik számos iparágban tevékenykednek, elsősorban az olajiparban és az ahhoz kapcsolódó ágazatokban (ezt a Mol túlsúlya magyarázza), másodsorban a gyógyszeriparban (Richter) és a pénzügyi szektorban (OTP). A Videoton az elektronikai iparban jelentős regionális multi. A vállalatok száma szerint megemlíthető még az építőipar, az IT-szolgáltatások és különféle kutatás-fejlesztési tevékenységek.

©

A külföldi leányok elsősorban Európában, és főleg Közép-Európában koncentrálódnak, de akadnak leányok szép számmal Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is (megint csak főleg a Molnak és a Richternek köszönhetően). A közép-európai koncentrációt nem csak a környező országok földrajzi, kulturális, gazdasági közelsége magyarázza, hanem a KGST-időkből megmaradt kapcsolatok is. A kis multik alkalmanként megjelennek „kedvező adózású” országokban, például Cipruson vagy Luxemburgban, de nagy az ingadozás, e befektetések mögött nagy valószínűséggel adóoptimalizálási manőverek vannak – mondta Sass Magdolna.

A magyar gazdaságot a multik hajtják

Visszatérve az egyenlet másik oldalára, a Magyarországon működő külföldi multikra: a kormány mindent megtesz azért, hogy minél több külföldi befektetést vonzzon Magyarországra, ezzel gyakorlatilag igyekszik minél feljebb tolni a lécet, amit a külföldön befektető magyar multiknak meg kellene ugraniuk az Orbán által kitűzött cél eléréséhez. Hogy ne menjünk messzire, a BMW Debrecenben épülő gyárához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére a kormány 135 milliárdot dob be az adófizetők pénzéből. A külföldi befektetők munkahelyeket hoznak létre Magyarországon, termelik a GDP-t, heves csábításuk ezért érthető, legalábbis mindaddig, amíg egy beruházás bevonzása nem kerül többe, mint amennyi hasznot hoz.

Pillanatnyilag a magyar gazdaságot egyértelműen a multik hajtják. Az árbevétel szerint 25 legnagyobb magyarországi nem pénzügyi vállalkozás közül mindössze három nem multi, a Szerencsejáték Zrt., a nemzeti közműcsoport földgázszolgáltatója (a volt Főgáz) és a dohánykereskedelem államosításán nagyot nyert Ventas Coffee Hungary Kft., a hódmezővásárhelyi Sánta János cége. Igaz, köztük van három nagy magyar multi is, az első helyen természetesen a Mol, a Magyar Villamos Művek (MVM) a harmadik, a Richter a 15. A KSH adatai szerint 2016-ban az összes magyarországi, nem pénzügyi vállalkozás árbevételének 51 százalékát külföldi multik leányai termelték meg. A pénzügyi vállalkozások esetében ez az arány 62 százalék volt.


A 2017-es adózott eredmény (vagyis profit) szerint sorba állítva a magyarországi cégeket az első két helyen magyar multi áll, a Mol és az OTP – egyébként ezekben is jelentős külföldi tulajdon van, de egyértelműen magyar irányításúak. (Ha Mészáros Konzum/Opus mamutja külföldön jegyzett nyílt részvénytársasággá alakul, az is ilyen lesz.) A top 50 vállalat összesen 2,5 ezer milliárd forint adózott nyereségről számolt be, a pénz egy része egész biztosan valóban külföldön kötött ki, adva, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a legtöbbje külföldi multi magyar leánya, illetve a magyar cégek egy részében is van külföldi tulajdonrész.


A kitalicskázott nyereség tényleg nagy probléma

Önmagában nem ördögtől való, hogy külföldi (rész)tulajdonban álló vállalatok működnek egy országban, és így az általuk termelt profit nem marad teljes egészében az adott országban. A problémák ott kezdődnek, amikor ezek a cégek elkezdenek ügyeskedni, „optimalizálni”, sőt elcsalni az adójukat. Ez Magyarországot is komolyan érinti, annak ellenére, hogy a 9 százalékos társaságiadó-kulcs alacsony, így a cégek kevésbé motiváltak az ügyeskedésre. Sőt, alkalmanként épp Magyarországra ügyeskedik máshonnan a nyereségüket, és itt adózzák le.

Magyarország GDP-arányosan az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferárakkal trükközésének – írta meg a G7 gazdasági portál. A nemzetközi nagyvállalatok gyakran saját maguktól vásárolnak, például a magyar Audi-gyárban összeszerelt motorokat megveszik a Volkswagen-csoport más cégei, ezeket a belső árakat pedig sokszor úgy kalibrálják, hogy a kedvezőbb adózású országokban jelenjen meg nagyobb nyereség, így kevesebbet kelljen adózni utána. Ezzel jelentős adóbevételtől fosztják meg azokat az országokat, ahonnan a nyereséget a belső árak ügyes beállításával eltolják.

Világszinten nagy problémát jelentenek a nagy techmultik, elsősorban a Google és a Facebook adótrükkjei. Ezeknek a cégeknek elsősorban az általuk megjelentetett hirdetésekből származik a bevételük, azonban ezeket a bevételeket gyakran nem abban az országban könyvelik el, mint ahonnan származnak. A magyar online reklámköltéseknek már több mint a fele a nagy techmultikhoz folyik be, ehhez képest a Google magyar leánya 10 millió forint adót fizetett 2017-ben, ugyanis a magyarországi hirdetéseket (is) a cég írországi részlege intézi. A Facebooknak pedig egyáltalán nincs is leányvállalata Magyarországon.

A helyzetre uniós és nemzetközi szinten keresik a megoldást a hatóságok, egyelőre kevés sikerrel, eseti jelleggel, országok szintjén születtek bírságok, különadók, jogszabályok. Magyarországon utoljára 2015-ben Deutsch Tamás, az internetes nemzeti konzultáció miniszterelnöki biztosaként összeállított egy csomagot, amiben azt a kevéssé konkrét javaslatot tette a kormánynak, hogy „kezdeményezzen” jogszabály-módosításokat és nemzetközi együttműködést. Varga Mihály (akkor még nemzetgazdasági, azóta pénzügy-) miniszter 2016 őszén vázolt egy tervet a határon túli szolgáltatóknak kifizetett díjak megadóztatására. Egyelőre a gyakorlatban nem történt semmi, a Google pedig köszöni szépen, jól van.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Ilyen egyszerű: ön is tehet a méhek megmentéséért, fillérekbe kerül a megoldás

Ilyen egyszerű: ön is tehet a méhek megmentéséért, fillérekbe kerül a megoldás

Újraindult Lajcsi büntetőpere, aki az eljárási hibák miatt reklamált

Újraindult Lajcsi büntetőpere, aki az eljárási hibák miatt reklamált

Milliók szeretnék, hogy ne legyen Brexit

Milliók szeretnék, hogy ne legyen Brexit

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

A horvát szövetség is gratulált a magyaroknak a bravúrgyőzelemhez

A horvát szövetség is gratulált a magyaroknak a bravúrgyőzelemhez

Újraindul a Családi kör

Újraindul a Családi kör