A Világgazdasági Fórum új tanulmánya szerint a koronavírus-járvány és az úgynevezett negyedik ipari forradalom együttes hatása miatt 2025-ig 85 millió munkahely szűnik meg az általuk vizsgált 26 országban, ugyanakkor 97 millió új álláshely keletkezik. Amikhez viszont már most meg kell kezdeni az átképzéseket.
Körükben általánosságban nagyobb arányban veszítették el a munkájukat, mint a „bennszülöttek” közül.
Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Magyarországnak a munkahelyvédelmi program (SURE) keretében benyújtott 504 millió eurós hitelkérelmét - közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Korábban a dupláját igényeltük.
A Randstad regionális ügyvezető igazgatója szerint a magyar dolgozók kevésbé bíznak a munkáltatóban és a kormányban, ez is befolyásolta lépéseiket a koronavírus-járvány idején. Baja Sándor úgy látja, a rövid távon látható felívelések mellett hosszasan elhúzódó válság következhet, erre pedig azoknak is oda kell figyelniük, akik most akarnak elhelyezkedni.
A harmadik negyedévben kisebb, év végén nagyobb gazdasági visszaesés várható, összességében a második negyedévben 8 százalék körüli. A reáljövedelem csökken, a munkanélküliség nő. A kormány keveset tett az egészségügy és az oktatás felkészítéséért, folyik az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása - írja elemzésében a gazdaságkutató.
Augusztusban javultak a munkaerőpiaci adatok, ahogy a gazdaság elkezdett kimászni a járvány első hulláma okozta gödörből. Azonban a második hullám miatt ősszel, sőt 2021 elején várhatóan nőni fog a munkanélküliség.
Míg a közepes és mikrovállalatok körében stagnálás, vagy még több elbocsátás várható, addig a nagyok 5 százalékkal növelhetik a létszámot az idei utolsó negyedévben.
Egy vállalkozói felmérés megkérdezettjeinek közel fele a kata-adóemelést sem utasítja el.
Enyhülni látszik ugyan a koronavírus-válság miatt a német munkaerőpiacon kialakult feszültség, trendfordulatra azonban néhány vezető pénzintézet gazdasági szakértője szerint egyelőre nem lehet számítani. Beválni látszik a részmunkaidős foglalkoztatás. A 3. negyedévre már 5 százalékos gazdasági növekedést várnak.
A regisztrált álláskeresők száma csökkent, az ellátás nélkülieké azonban emelkedett.
Egy város, egy közösség, egy ország életéről, az ott élők állapotáról szinte mindent elmond, hogy mit kínálnak, mit vállalnak és mire vállalkoznak. Fuss át egy apróhirdetés-rovatot, és szinte el sem kell olvasnod, mit mondanak a hírek.
Aligha van ma Magyarországon bárki, aki meg tudná mondani, hányan vesztették el a munkájukat, biztosnak csak az tűnik: itt is jön a második hullám. Hiába vettek fel többeket a visszapattanást remélve, lehet, hogy hamarosan nekik sem lesz állásuk.
Európai uniós összehasonlításban csak Máltán veszítettek a férfiak több munkaórát 2020 első negyedévében, mint Magyarországon. A magyar nők viszont alig dolgoztak kevesebbet.
Az „átlagos orosz nőről" mintázott humanoid robot dolgozik a permi kormányhivatalban. Kérdez, válaszol, mosolyog, rá van kötve a nyomtatóra. Az irodavezetője szerint tökéletesen el tudja látni a rábízott munkát.
A nők aránytalanul rossz helyzetben vannak most a világ munkaerőpiacán.
A nemi alapú hátrányos megkülönböztetés korábban is komoly problémát jelentett a munkahelyeken, ami a koronavírus-járvány alatt bevezetett intézkedések miatt fokozódott – derült ki az Amnesty International kutatásából.
Úgy mentene munkahelyeket a kormány, hogy nem készül a válság elhúzódására, pedig lehet, hogy csak 2022-ben tetőzik a munkanélküliség.
Még nem tudni pontosan, mennyire küldi padlóra a munkaerőpiacot a válság, de a rendelkezésre álló adatok komor képet festenek. A többféle állami intézkedésből a cégek nagy része elvileg már működőképes mankót kalapálhat össze magának, a legtöbben mégis csak saját magukra számítanak.
Németországban például több mint két és félszer akkora hányadát teszik ki az összes foglalkoztatottnak az ápolók és szülésznők, mint Magyarországon.
A Tárki felmérése szerint a lakosság körülbelül 18 százalékának csökkent a jövedelme, körülbelül 7 százalék az állását vesztette el a járvány miatt. Az idősebbek elégedettebbek a kormány munkájával, mint a fiatalabbak – különösen azok, akiket nem ért kellemetlen következmény.
