A vállalkozások nyitottak a kata változtatására, de párbeszédet szeretnének a kormánnyal
Egy vállalkozói felmérés megkérdezettjeinek közel fele a kata-adóemelést sem utasítja el.
Egy vállalkozói felmérés megkérdezettjeinek közel fele a kata-adóemelést sem utasítja el.
Enyhülni látszik ugyan a koronavírus-válság miatt a német munkaerőpiacon kialakult feszültség, trendfordulatra azonban néhány vezető pénzintézet gazdasági szakértője szerint egyelőre nem lehet számítani. Beválni látszik a részmunkaidős foglalkoztatás. A 3. negyedévre már 5 százalékos gazdasági növekedést várnak.
A regisztrált álláskeresők száma csökkent, az ellátás nélkülieké azonban emelkedett.
Egy város, egy közösség, egy ország életéről, az ott élők állapotáról szinte mindent elmond, hogy mit kínálnak, mit vállalnak és mire vállalkoznak. Fuss át egy apróhirdetés-rovatot, és szinte el sem kell olvasnod, mit mondanak a hírek.
Aligha van ma Magyarországon bárki, aki meg tudná mondani, hányan vesztették el a munkájukat, biztosnak csak az tűnik: itt is jön a második hullám. Hiába vettek fel többeket a visszapattanást remélve, lehet, hogy hamarosan nekik sem lesz állásuk.
Európai uniós összehasonlításban csak Máltán veszítettek a férfiak több munkaórát 2020 első negyedévében, mint Magyarországon. A magyar nők viszont alig dolgoztak kevesebbet.
Az „átlagos orosz nőről" mintázott humanoid robot dolgozik a permi kormányhivatalban. Kérdez, válaszol, mosolyog, rá van kötve a nyomtatóra. Az irodavezetője szerint tökéletesen el tudja látni a rábízott munkát.
A nők aránytalanul rossz helyzetben vannak most a világ munkaerőpiacán.
A nemi alapú hátrányos megkülönböztetés korábban is komoly problémát jelentett a munkahelyeken, ami a koronavírus-járvány alatt bevezetett intézkedések miatt fokozódott – derült ki az Amnesty International kutatásából.
Úgy mentene munkahelyeket a kormány, hogy nem készül a válság elhúzódására, pedig lehet, hogy csak 2022-ben tetőzik a munkanélküliség.
Még nem tudni pontosan, mennyire küldi padlóra a munkaerőpiacot a válság, de a rendelkezésre álló adatok komor képet festenek. A többféle állami intézkedésből a cégek nagy része elvileg már működőképes mankót kalapálhat össze magának, a legtöbben mégis csak saját magukra számítanak.
Németországban például több mint két és félszer akkora hányadát teszik ki az összes foglalkoztatottnak az ápolók és szülésznők, mint Magyarországon.
A Tárki felmérése szerint a lakosság körülbelül 18 százalékának csökkent a jövedelme, körülbelül 7 százalék az állását vesztette el a járvány miatt. Az idősebbek elégedettebbek a kormány munkájával, mint a fiatalabbak – különösen azok, akiket nem ért kellemetlen következmény.
Egy hirdetés szerint terméktesztelőket keres a cég, ám ez nem igaz.
A KSH már a járvány alatti munkaerőpiaci adatokat fog közölni, illetve még a járvány előtti kereseti adatokat. A Monetáris Tanács kamatdöntő ülést tart, de újabb beavatkozásra nem érdemes számítani.
A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány, ám a járvány miatt utcára kerülőknek csak kis része áramlik az ágazatba, és nagyon hiányoznak a vendégmunkások.
A februári adatok szerint az Aldi 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és a biatorbágyi központjában, de csak tíz-húsz százalékuk dolgozik teljes, heti negyven órás munkaidőben.
Átlagosan 12 százalékos béremelést hajt végre a Magyar Suzuki Zrt. A fizikai dolgozói körében az átlagbér 13,4 százalékkal növekszik.
A kormány nem siet egyeztetni az önkormányzattal az ezer ember elbocsátásával járó gyárbezárás kapcsán, pedig az országos átlaggal ellentétben Borsodban nagyon rossz a munkaerőpiaci helyzet. Az üzem eladását a kereslet csökkenésével magyarázta a tulajdonos. Az ABB bezárásra ítélt ózdi gyáránál jártunk.
Sikerült megállapodni a szakszervezetekkel, így nemcsak, hogy az idei év végéig eltolták a leépítéseket, de béremelést is kapnak a dolgozók.