Az Európai Unióban 2019 utolsó negyedévéről 2020 első negyedévére drasztikusan esett az összes ledolgozott munkaórát jelző index értéke, a csökkenés 5,1 indexpont – írja az Eurostat.

Az összes ledolgozott munkaóra alatt az összes munkavállaló főállásban ledolgozott óraszámát kell érteni, az index alapja pedig a 2006-os óraszám. Vagyis alakulását nem csak az befolyásolja, hogy a munkavállalók hány órát dolgoznak, hanem a foglalkoztatottak számának változása is (például ha csökken a foglalkoztatottak száma, akkor csökken az összóraszám – feltéve, hogy a megmaradt foglalkoztatottak nem dolgoznak többet).

Az elmúlt időszakban Finnország kivételével az összes uniós tagállamban csökkent a tényleges összóraszámot jelző index. Nem meglepő módon a legnagyobb csökkenést Olaszországban figyelték meg, amit az első negyedévben a legsúlyosabban érintett a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések. De a szlovákok, a görögök és az osztrákok tényleges óraszáma is jelentősen csökkent.

A vizsgált 27 tagállam közül 17-ben a nők óraszám-visszaesése nagyobb volt, mint a férfiaké.

Magyarország alaposan kilóg a sorból, a nők óraszámcsökkenése itt nem volt jelentős, az egyik legalacsonyabb, a férfiaké ugyanakkor az egyik legmagasabb az EU-ban mind az index értékét, mind százalékos változását nézve. A kiugróan rossz eredményt részben, de nem teljes egészében magyarázza, hogy a magyar férfiak összóraszám-indexe szokatlanul magasra nőtt 2019 utolsó negyedévében, és ahhoz képest következett be ez a drasztikus csökkenés a következő negyedévben.

Közel három éves rekordra ugrott a munkanélküliség

134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, mint egy évvel korábban, azonban április óta 31 ezren visszaálltak a munkába.