Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2020 augusztusában a munkanélküliek átlagos létszáma 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 32 ezer fővel csökkent, 2019 augusztusához képest pedig 28 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,7 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 0,6 százalékponttal emelkedett.
A foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezer fővel, 4 millió 514 ezer főre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezer fővel csökkent. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,7 százalék volt, ami a júliusi értékhez képest 1,1 százalékponttal, az előző év augusztusához képest pedig 0,2 százalékponttal nőtt.
Ugyanakkor augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív (vagyis nem statisztikai) adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 345 ezer fő volt.
A vihar előtti csend
Egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, ahogy a gazdaság kiheveri az első sokkot. A feldolgozóipari kapacitások újra emelkednek, a szolgáltatószektor helyzete is javulni látszik. Összességében tehát úgy tűnik, hogy túl vagyunk a nehezén – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.
Ugyanakkor a mostani adatok még nem jelzik a másodkörös hatásokat – figyelmeztet a szakember. A nyár végén kifutottak a főbb munkaerőpiaci támogatások és szeptembertől sok vállalat a támogatás hiányában leépítésekbe kezdett. Mindemellett szeptemberben szembesültünk a járvány második hullámával, ami újabb korlátozó intézkedéseket hozott magával. Ezek elsősorban a turizmus és a vendéglátás területén okozhatnak munkaerőpiaci problémákat. Mindezek fényében nem lenne meglepő, ha szeptemberben a friss adatok újból emelkedő munkanélküliségi rátáról tanúskodnának.
Friss inflációs jelentésében a jegybank szintén arra számít, hogy 2020 végén és még 2021 elején is emelkedni fog a munkanélküliség, akár 6 százalék fölé emelkedhet a ráta, és majd csak 2022 végére mehet újra 4 százalék alá. Sőt, a vállalkozások a második hullámban hajlamosabbak lesznek elbocsátani a munkavállalóikat, mivel sokan felélték már tartalékaikat, nincs meg az első hullámban még jellemzőbb optimizmus, illetve a kormány bértámogatási programja kifutott.
Orbán Viktor miniszterelnök mintegy mellékesen megjegyezte, hogy 2021-ben sok év után először emelni "kell" majd a közmunkásbéreket.
Az első félévben összességében nőtt a munkanélküliség
2020. június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 58 ezer fővel, 214 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. A férfiak körében a munkanélküliek száma 109 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 105 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 5,0 százalékra emelkedett.
2020. június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,9 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 477 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké és a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma viszont egyaránt 18 ezer fővel csökkent.
