Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
A választópolgárok két óra kedvezményre jogosultak, ha a voksolás napjára 8 órát meghaladó, rendkívüli munkavégzésre osztották be őket. A szavazatszámlálók, választási bizottsági tagok akár több napra is mentesülhetnek a munkavégzés alól.
A miniszterelnök Pétervásárán szembesítette támogatóit azzal, hogy a Tisza Párt helyi „mozgósítottsága” 90 százalék, míg a Fideszé csak 80.
Lassan a Covid időszakát idézi több fontos munkaerőpiaci mutató is, annak köszönhetően, hogy a gazdaság gyenge, de a cégek szeretnének nem a leépítésekkel spórolni.
A cégtulajdonosok és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak közül túlóráznak a legtöbben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Azt várják tőle, hogy nagyobb lesz a termelékenység és kevesebb a hiányzás.
A szlovákiai autógyárak vezetőivel tárgyal Robert Fico arról, hogyan lehetne megmenteni az iparágat és annak dolgozóit az amerikai vámok hatásaitól.
Méghogy új év, új élet? A január az egyik legnehezebb időszak sokak számára a munkában, és ez a teljesítményen is meglátszik. De nem kell feladni a reményt, van néhány módszer, amellyel sokat lehet segíteni, hogy ne hiába üljünk a munkánk fölött, vagy hogy ha már nem vagyunk annyira produktívak, legalább érezzük jobban magunkat közben.
A fizetés a legfontosabb munkavállalói igény, de sokan elégedetlenek a munkáltatójuk rugalmasságával is, legyen szó akár a munkaidőről, akár az otthoni munkavégzés lehetőségéről.
Megfelelően alkalmazva nemhogy nem veszi el a munkánkat, de akár több szabadidőt is eredményezhet a mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazása, olvasható ki egy új tanulmányból.
Ezt én is meg tudnám csinálni – érezhetjük, ha valami nagyon gyors munkát látunk, miközben akár több évtizednyi tanulás is lehet a szép tempó mögött. A szakemberek gyakran rosszul járnak azzal, hogy az ügyfeleik azt gondolják, alig dolgoznak, a programozók és marketingesek viszont rájöttek, hogyan lehet bárkit manipulálni ugyanennek az érzésnek az elméleti hátterét felhasználva, ha online vásárolna, keresne repülőjegyet, vagy akár társkeresőzne.
19:10 helyett végül csak hajnali egykor indultak el.
Komoly munkaerőhiány van Oroszországban – ahogy erről a hvg.hu is írt pár nappal ezelőtt. Most kormányhű oligarchák azt javasolták: legyen újra hatnapos munkahét Oroszországban.
Nagy a baj a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknál, de a magyar kormány kitart mellette; nemzeti faiskolákat akarnak létrehozni; érkeznek az eredmények a négynapos munkahét magyarországi teszteléséről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagy-Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett. A baj csak az, hogy Nagy-Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.
A mobiltelefonok bármikor elérhetővé tették a munkavállalókat, akik így kiszolgáltatottá váltak. Ezen akarnak most változtatni.
A Népszava szerint rossz helyen is kereshette a hatóság, tényleg visszakövetelik-e a munkavállalóktól a leállások alatt felhalmozódott ledolgozatlan órák bérét.
A gyereket nevelők előzetes egyeztetés nélkül dolgozhatnak otthonról, a munkaidő után pedig a dolgozót nem keresheti a főnöke – döntöttek Portugáliában.
Egy brit tanácsadó cég azon dolgozik, hogy minél könnyebben térjenek át a cégek a 40 órás munkahétről a 32 órásra, mert a “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is. Vajon meddig lesz luxus a rövidített munkahét, hogyan kerülhető ki a túlórázás csapdája, és tényleg jót tesz a bolygónknak, ha kevesebbet dolgozunk? A munka világának jövőjét kutató Autonomy think tank alapítójával beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg túlmunka miatt.
