Az év legdepressziósabb napja egy kamu, de az igaz, hogy januárban sokkal gyengébben megy a munka
8 perc
2025.01.08. 16:30
Méghogy új év, új élet? A január az egyik legnehezebb időszak sokak számára a munkában, és ez a teljesítményen is meglátszik. De nem kell feladni a reményt, van néhány módszer, amellyel sokat lehet segíteni, hogy ne hiába üljünk a munkánk fölött, vagy hogy ha már nem vagyunk annyira produktívak, legalább érezzük jobban magunkat közben.
Szinte minden évben végigmegy a médián a hír: egy pszichológus, Cliff Arnall kiszámolta, melyik az év legszomorúbbbb napja, és hogy január harmadik hétfője, a Blue Monday az. Igazán kár, hogy az egésznek semmi értelme, és az egész nem más, mint egy utazási iroda marketingfogása. A “tanulmány” módszertanilag totálisan értelmezhetetlen, a pszichológiaoktatót, aki a nevét adta hozzá, egy PR-cégen át fizették ki. Az idén lesz a húszéves évfordulója annak, hogy kiadták, és még mindig vannak, akik komolyan veszik, úgyhogy az utazási iroda szempontjából jó nagy siker lett.
Ennél nem is egy fokkal, hanem sokkal komolyan vehetőbb az a kutatás, amely megmutatta, hogy az összes hónap közül januárban tudnak az emberek a legkevésbé hatékonyan dolgozni, és februárban a második legrosszabbul. Ezt egy projektmenedzsmentet segítő szoftvergyártó, a Redbooth készítette el a 2013 és 2017 közötti időszak 28 millió munkafolyamatát elemezve, úgyhogy ebben is ott van egy adag reklám, és nagyon jó volna, ha mások is megerősítenék az eredményeket, de az adataik és a módszertan komolyan vehető.
Úgyhogy azt elfogadhatjuk egy jó becslésnek: januárban az év összes munkafolyamatának 7,2 százalékát sikerül elvégezni, és februárban is csak 7,6 százalékot. Ha teljesen egyenletesen dolgoznánk, akkor ugye 100/12=8,33 százalék kellene mindegyik hónapra – a többi tíz hónapban 8 és 9,5 százalék közötti eredmények jöttek ki.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
Ha pedig nem céges kutatásokban, hanem nemzetgazdasági adatok között nézünk körbe, akkor is bőven látunk olyan jeleket, hogy nem az év elején vagyunk a leginkább sztahanovisták. A teljes magyar gazdaság például 2024 első negyedévében 14,9 ezer milliárd forint bruttó hozzáadott értéket termelt meg, míg előtte egy negyedévvel 18,3, utána eggyel 17,3 ezer milliárdot. Előtte egy évvel 16,5-13,7-16 ezer milliárd forint volt ez a sorminta, sőt, 1995-től kezdve, mióta a GDP-t a mostani módszertannal számolják, egyetlenegy évet kivéve mindegyikben az első negyedév volt a leggyengébb, az az egy kivétel pedig 2020 volt, amikor a tavasszal állóra fékezett a gazdaság a járvány miatt. Ennek egy részét persze az is magyarázza, hogy kevesebb dolgozóra van szükség, főleg az alkalmi munkákban, a 2009 óta eltelt 15 év közül 10-ben a január volt az a hónap, amikor a legkevesebb magyar dolgozott.
Rendben, szóval mi okozza ezt? Tényleg csak az üt be, hogy vége az ünnepeknek és sokat szürke az idő?
Ennél a kérdésnél a „csak” szó azért egy elég erős túlzás: borzasztóan sokat tud rontani az ember hangulatán az, ha nem kap természetes fényt, az pedig kihat a munkabeli teljesítményre is. Márpedig a 8-16 vagy 9-17 idősávban dolgozók a januári és februári napsütésből szinte semmit nem vesznek észre, mert ami van, az épp a munkaidejükre esik. Ezen kicsit az is tud segíteni, ha legalább napfény mellett dolgozhatnak, de sokaknak még ez sem jön össze – 2018-ban készült egy amerikai felmérés, amelyben a megkérdezettek 47 százaléka azt mondta, fáradt, mert a munkahelyén nem lát természetes fényt.
Vannak persze más, teljesen objektív okok is, amelyek miatt ilyenkor sok minden visszaesik.