A Népszava szerint rossz helyen is kereshette a hatóság, tényleg visszakövetelik-e a munkavállalóktól a leállások alatt felhalmozódott ledolgozatlan órák bérét.
A gyereket nevelők előzetes egyeztetés nélkül dolgozhatnak otthonról, a munkaidő után pedig a dolgozót nem keresheti a főnöke – döntöttek Portugáliában.
Egy brit tanácsadó cég azon dolgozik, hogy minél könnyebben térjenek át a cégek a 40 órás munkahétről a 32 órásra, mert a “szabad péntek” bevezetése nemcsak az alkalmazott, de a munkáltató érdeke is. Vajon meddig lesz luxus a rövidített munkahét, hogyan kerülhető ki a túlórázás csapdája, és tényleg jót tesz a bolygónknak, ha kevesebbet dolgozunk? A munka világának jövőjét kutató Autonomy think tank alapítójával beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg túlmunka miatt.
John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?
Ha munkaidőről van szó, rugalmasság tekintetében az utolsó három uniós ország között van Magyarország az Eurostat szerint.
Hogyan lehet több ezer, különböző családi helyzetben lévő vagy speciális igényekkel rendelkező ember munkabeosztását, pihenő- és szabadidejét a munkáltató és munkavállaló számára is kielégítő módon kezelni, úgy, hogy a munkajogi előírások se sérüljenek? Viszonylag sok munkavállalót alkalmazó cégeket kérdeztünk, ők hogyan boldogulnak, és mekkora segítséget jelentenek a meglévő időtervező, -beosztó alkalmazások.
A négynapos munkahét bevezetésével előzné meg a tömeges munkahelyvesztést a német feldolgozóiparban az IG Metall szakszervezet elnöke.
Érezzük mi is, és a bolygó is érzi, hogy ahogyan ma élünk és dolgozunk, az nem jó. De mi legyen helyette? A koronavírus-járvány felerősítette azokat az elképzeléseket, hogy már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Cikksorozatunkban megnézzük, hogy mit kínálhat a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society.
A fizetés és szakmai elismerés nem tudja ellensúlyozni a negatív hatásokat egy kutatás szerint.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án megszűnt, de az változó, hogy az ekkor elrendelt szabályokat, könnyítéseket meddig kell alkalmazni. Van, ahol június 30-ig tartó átmeneti időről döntöttek, más esetben szeptember 30-a, megint másutt december 31-e a határidő, és még ezek között is vannak kivételek. Ha ezt valaki nagyon bonyolultnak érzi, akkor teljesen igaza van – megpróbáltunk rendet rakni a határidők között.
Az egész EU-ban a magyarok munkában töltött ideje nőtt a második legtöbbet.
A kormány 24 hónapos munkaidőkeret-elszámolást engedélyezne a munkahelyet teremtő, nemzetgazdasági jelentőségű cégek esetén.
A heti pihenőidő, illetve a heti pihenőnap beosztása egyenlőtlen munkarend esetén sokszor okozhat fejtörést. A Kúria mozdonyvezetők ügyében döntött – ezt az ítéletet mutatta be az Adózóna.
Márki-Zay Péter a járványhelyzet miatt átírná az önkormányzatnál dolgozók munkarendjét, és ezzel együtt a bérét is, ezért ment neki a polgármesternek a kormányzó párt helyi szervezete. A közalkalmazotti szakszervezet sem látja jónak a polgármesterek hasonló lépéseit, de szerintük a kassza kulcsa a kormánynál van.
A médiacég jelentős racionalizálásba kezd a koronavírus okozta gazdasági helyzet miatt.
Nem akar a vasúttársaság több olyan esetet, hogy a vonat nem megy tovább, mert lejár a mozdonyvezető munkaideje.
Az utasokat leszállították a Vác és Budapest között közlekedő szerelvényről.
Csak végső esetben lehet megoldás a rövidített munkaidő, de a Schaeffler egy gyárában már nincs más lehetőség.
Ugyan sokkal jobb a helyzet, mint az ipari forradalom alatt, de egy XIII. századi jobbágy csodálkozna azon, mennyire sokat kell ma dolgozni.
