Egy ország, ahol már nincs független televízió
Finoman szólva is nagy nyomást gyakorol a médiára a nicaraguai kormány, mióta áprilisban kormányellenes tüntetések robbantak ki.
Finoman szólva is nagy nyomást gyakorol a médiára a nicaraguai kormány, mióta áprilisban kormányellenes tüntetések robbantak ki.
A tények szisztematikus meghamisításával politikai érdekeket kiszolgáló magyarországi kormánysajtó a nemzetközi populistákkal együtt csapott le a Spiegel botrányára. Csak azt felejtik elmagyarázni, mi történt Hamburgban. És hogy miért nem a saját házuk udvarán sepernek.
Miként és mennyire lehet különböző korokban, különböző körülmények között egyneművé gyúrni a politikai sajtót? A mai magyar médiaátrendezést látva, úgy gondoltuk, tanulságos lesz erről elbeszélgetni Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet történészével, akinek egyébként a rendszerváltás előtti évtizedek monolit politikai sajtójának szisztematikus leírását is köszönhetjük.
A Fidesz-kormány erősen megszórta kormányzati hirdetésekkel a nemrég még Habony Árpádhoz köthető bulvárlapot pénteken.
Amerikában építene karriert, mert szerinte ma Magyarországon a média azoknak kedvez, akik bólogatnak, és nem azoknak, akik kérdeznek.
A volt köztársasági elnök belőtte az új online Válasz helyét, amelynek szerinte jó helye lesz a független oldalak között.
Egyetlen médiaholdingba terelték össze a kormányközeli sajtófelületek jelentős részét, összeállt a Fidesz médiás halálcsillaga. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A mindent maga alá gyűrő pártsajtó-cég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel, írja kemény hangú közleményében a Magyar Újságírók Szövetsége, ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Kovács már nem kormányszóvivő, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Őrült tempóban munkához is látott.
Milliárdos összeget kapott Puch László, az MSZP volt pénztárosa a Szabad Föld eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől – tudta meg a HVG a szocialista politikushoz közel álló forrástól. Az erről szóló cikk az e heti HVG-ben olvasható
Nem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak, hogy az orvos fogyott-e el, vagy a beteg. Orbán Viktor ezen a héten több negatív hírt is olvashatott volna kormánya teljesítményéről, ha nem lenne egy hozzá hű sajtóbirodalom, amely fehérnek mondja a feketét is. A kormányfőnek lehetősége lenne javítani a negatív hírek okán, de inkább a hír hordozóit szervezte át saját érdeke szerint. Ez itt a hvg.hu heti belpolitikai összefoglalója.
Illiberális rezsimekben nem szükségszerű törökországi mintára tömegesen börtönbe vetni a másként gondolkodó újságírókat: a szűkülő piaci lehetőségeknek köszönhetően elég foglyul ejteni a médiát. A jelenség egyre gyakoribb a romló sajtószabadsági mutatókkal rendelkező visegrádi országokban, ahol Magyarországon példa nélküli központosítást eredményezett az újabb kétharmad.
A Liszkay Gábor irányítása alá kerülő holding magabiztosan indulhat neki 2019-nek.
Szerkesztőségi állásfoglalást tett közzé a Hírcsárda, azt írják, végre a helyükre kerültek.
A világ egyik legjelentősebb lapja a csütörtöki, nemzetközi kiadásán címlapon tálalja, hogyan tud meghalni a független sajtó. Orbán Viktorról és a kormányzati szócsővé silányított Origo portálról írnak.
Kifoghat a versenyhatóságon az, hogy a kormánypárti médiabirodalom nonprofit alapítványi formában alakult meg. A koncentráció mindenesetre tagadhatatlan az Origótól a HírTV-ig Liszkay Gábor irányítása alá kerülő holdingnál.
Liszkay Gábor lesz a feje a fideszes médiakonglomerátumnak.
Orbán Viktor a hírek szerint utasítást adott a fideszes média átszervezésére, ami a Mérték és a Medián friss kutatása szerint logikusnak is tűnik: a Magyar Idők a hibahatárt figyelembe véve a negatív tartományban jár, a Ripost jelentéktelen maradt, a vidéki lapok pedig veszítenek erejükből. A magyar polgárok döntő többsége ennek ellenére úgy érzi, megvalósult a fideszes médiatúlsúly, és főleg a legfiatalabb generáció már hátat is fordított az egész közéletnek.
Bojkottálni kell azokat a médiumokat, amelyeket egy éven belül legalább háromszor marasztalt el bíróság álhírek terjesztése miatt – javasolja a Jobbik.
Figyelmeztető példa az Origo története mindenki számára egy olyan korban, amikor világszerte megkérdőjelezik a demokratikus normákat és a véleménynyilvánítás szabadságát - írta a New York Times.