Őrültség, hogy egy másik bolygóra költözünk, ha egy napon már nem lehet a Földön élni – így vélekedik a fizikai Nobel-díjat kapott Michel Mayor. A svájci asztrofizikus szerint fontosabb, hogy vigyázzunk a Földre, mert még mindig abszolút élhető.
A NASA tudósai öt szimulációt futtattak le, és mind az öt arra jutott: alkalmas lehetett a bolygó az élet kialakulására.
Egy feltehetőleg a Naprendszerünkön kívülről érkezett üstököst fedezett fel egy amatőr csillagász – jelentette be a Harvard Egyetem Kisbolygó-kutató központja.
Ma már hihetetlennek tűnik, de ha belegondolunk, volt idő, amikor fogalmunk sem volt, hogy Naprendszerünkön kívül is vannak bolygók. Ezek felfedezésének állít emléket egy hangulatos videó.
A Naprendszerről készült legtöbb képen csak a Nap és a körülötte keringő bolygók láthatók, pedig bőven van még égitest, amit ábrázolni lehet. Egy kutató most megtette, mutatjuk az eredményt.
Több száz Földhöz hasonlatos bolygójelöltet talált a Naprendszer közelében lévő mintegy 400 ezer csillag vizsgálata során egy kutatócsoport.
A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá.
Mégsem a 2015 EG nevű égitest jött a legközelebb idén.
A Naprendszer eddigi legtávolabbi objektumára bukkant az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egyik csillagásza. Az újonnan azonosított égitest 120-szor távolabb van a Naptól, mint a Föld, és ha felfedezését hivatalosan megerősítik, ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma.
A Gl411b tömege a Föld háromszorosa, a Naprendszertől pontosan nyolc fényévnyire kering. A Genfi Egyetem kutatói bukkantak rá.
A NASA New Horizons űrszondája az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi sarkában – jelentették be a missziót irányító tudósok.
Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő.
A Durhami Egyetem kutatói számítógépes szimulációval kimutatták, hogyan jött létre az Uránusz szokatlanul nagy tengelyferdesége.
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez.
A Farout, vagyis Távoli messzeségre keresztelt törpebolygó a Naprendszer eddigi legtávolabbi objektuma. Annyira messze van, hogy ezer évbe is telhet, mire megkerüli a Napot.
A NASA 1977-ben útnak indított Voyager-programjának második szondája is elhagyta a Naprendszert. Ezzel a Voyager–2 a második olyan űreszköz az emberiség történetében, amely már az ismert világunk határán túl jár.
Az Európai Űrügynökség (ESA) munkájának hála most már arról is van elképzelésünk, hogyan fest a Nap északi pólusa.
Néhány hónapon belül a Voyager–2 is történelmet írhat azzal, hogy ember alkotta eszközként – a Voyager–1-es követve – kilép a csillagközi térbe.
Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt égitest észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait.
