A Ryugu aszteroidáról 2020 végén érkezett vissza a Földre egy kapszulányi minta, az első nagyobb vizsgálatok eredményét pedig mostanra publikálták a kutatók.
A csillagászok évtizedek óta vizsgálnak különféle égi struktúrákat. Az egyikre most születhetett magyarázat.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A japán űrügynökség tudósa, Sunao Hasegawa két olyan aszteroidára bukkant a Mars és a Jupiter között, amelyeknek normál esetben a Neptunuszon túl kellene lenniük.
A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója egy, az átlagosnál 10-szer nagyobb méretű és 1000-szer nagyobb tömegű üstököst szúrt ki.
Ahogy a földi tudósok is képesek észlelni egy-egy exobolygó csillag előtti áthaladását, úgy kutatók szerint más rendszerekből is ráláthatnak a Nap előtt „mozgó” Földre. A szakemberek találtak is néhány helyet, ahonnan remek kilátás nyílik a bolygónkra. Csak azt nem tudni, figyel-e valaki.
Újabb leszállást könyvelhet el a NASA, miután a Perseverance hasára erősített mini helikopternek végre sikerült talajt fognia.
A kutatók szerint a 2I/Boriszov, amit egy amatőr csillagász fedezett fel, egész biztosan a Naprendszeren kívülről érkezett.
Az amerikai Arizonai Egyetem asztrofizikusai szerint nem üstökös, és nem is aszteroida a hatalmas égitest, ami 2017-ben száguldott át a Naprendszeren.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Egy nemzetközi kutatócsapat a Naprendszer születésekor keletkezett meteorit darabját vizsgálta meg, hogy kiderüljön, lehetett-e rajta víz, amikor becsapódott a Földbe.
A Beta Pictoris c 63 fényévre van tőlünk, így nehéz megfigyelni. A Cambridge-i Egyetem szakértőinek viszont sikerült láthatóvá tenniük.
Érdemes lesz az eget kémlelni októberben: a Mars minden csillagnál fényesebben ragyog majd a déli égbolton. A jelenség szabad szemmel is követhető lesz.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
Összesen több mint 4000 exobolygót fedezett már fel az emberiség, mióta ilyen űrprogramok is léteznek. Ezek között viszont mindössze 12 olyan van, ami igazán különlegesnek számít.
Vasárnap volt az év harmadik fogyatkozása, amikor a Hold korongja egy rövid ideig eltakarta a Napot. A gyűrűs napfogyatkozást Magyarországról nem nagyon lehetett látni, de a világ számos tájáról érkeztek felvételek a jelenségről.
2019 őszén a nappali világosság mellett is tisztán lehetett látni, amint egy meteorit száguld keresztül az égen. Kiderült, egy igen különleges fajta csapódott a Földnek.
Először figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. Az Európai Űrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tett felfedezés választ adhat arra a kérdésre is, mi minden történhet a jövőben a saját Naprendszerünkkel.
