Az író nem darálta le Jókai Mór könyvét, csak azt mondta, kivenné Az arany embert a kötelező olvasmányok listájáról. De a darálással se kavarhatott volna nagyobb vihart, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy egy-egy kötelező olvasmány világképe nem tanórai, hanem „csak” praktikus, hétköznapi értelemben talán még fontosabb is lehet egy fiatal olvasó számára, mint egy mű többi tulajdonsága.
Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?
Az új, NAT-kompatibilis tankönyvekben sok elemében újraírták a magyar történelmet. Például a honfoglalás történetének átírása megmutatja, miért volt fontos már régóta a Fidesz politikusainak, hogy csak egyentankönyvekből tanulhassanak a diákok.
Az államtitkár szerint nem lehet véleményt mondani az új tankönyvekről, hiszen még nem is próbálták ki azokat, ugyanakkor szerinte kiválóak. A történelemtanárok azt hangsúlyozzák, hogy ők szakmai érveket fogalmaztak meg, és egy tapasztalt tankönyvszerző, vagy tanár igenis tud véleményt formálni egy kiadványról.
Az államtitkár A tanú című filmből idézve úgy fogalmazott: a kritikusoknál az „ítélet” már előbb készen volt, mint maga a „per”. És azt is elmagyarázta, mit keres az Erzsébet Program a tananyagban.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a tankönyvek inkább egy „megszépített múltat” szeretnének ábrázolni.
Nemzeti elkötelezettség, gyermekközpontúság és XXI. századi modernitás jellemzi a köteteket, amelyeket augusztusban szállítanak ki az iskolákba.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a pedagógusbérek folyamatos emelésére.
A pályázat 2,4 milliárdos keretösszegéből 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira.
Retró mártírkultusz vagy konstruktív sikertörténet? A kerettantervből nemcsak hogy a hivatalos ideológia, de egyenesen az aktuálpolitikai doktrína irdatlan lólábai lógnak ki minden irányba. Vélemény.
Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében.
Még el sem készültek a szeptembertől felmenő rendszerben bevezetendő Nemzeti alaptantervhez (NATI) illeszkedő tankönyvek, ám az iskoláknak hamarosan le kell adniuk a rendeléseiket.
A koronavírus-járvány idején is jelentkezik a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja. Radó Péter oktatáskutatóval arról beszélgettünk, milyen hatása van a vírusnak a magyar oktatásra.
A köznevelésért felelős államtitkár még nem tudja, mi lesz az érettségivel, de arra biztatja a diákokat, hogy készüljenek rendesen.
A digitális munkarendre való átálláshoz elengedhetetlen az adminisztrációs feladatok csökkentése, a határidős feladatok – köztük a NAT és a szakképzési reform – elhalasztása, és a tanároknak, szülőknek, diákoknak nyújtott segítség – írja a Civil Közoktatási Platform.
Az iskolabezárás miatt akár észre is vehetné az oktatási rendszer, hogy 2020-at írunk. Technológiailag majdnem minden adott lenne ahhoz, hogy korszerű távoktatásra álljunk át ideiglenesen, ám változtatni kell a pedagógiai szemléleten, s ez már nehezebb ügy. A hátrányos helyzetű térségekben persze nem biztos, hogy a diákok hozzáférnek a nethez, és az sem bizos, hogy van megfelelő eszközük ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a távoktatáshoz. Bemutatunk néhány olyan platformot, amit bármely iskola használhat.
A jelenlegi állami alsós olvasókönyvekből hiányzik az új kerettanterv által előírtak 85 százaléka. Maruzsa Zoltán szavai erősen megkérdőjelezhetők – állítja a tankönyves szervezet.
A szervezet szerint az új alaptanterv semmibe veszi a gyerekek egészséges fejlődéséhez való jogát.
A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt arról, miért kell a sikeres csatákat tanítani a vesztes háborúk helyett.
