Helyreigazítás |
Cikkünk korábbi változata - tévesen - azt a látszatott keltette, mintha az Emmi köznevelésért felelős államtitkára a saját álláspontjaként közölte volna, hogy a pedagógusoknak a kialakult járványügyi helyzetben több szabadideje lenne. Maruzsa Zoltán valójában az interjúban azt fejtette ki, hogy hallott már olyan álláspontot is, mely szerint most, amikor nem kell bemenni, nem kell hazamenni, és teljesen átalakult az oktatás, ez számos kolléga esetén inkább némi szabadidőt generált. |
Maruzsa Zoltán, aki természetesen a kormány megfelelő oktatási akciócsoportjának is tagja, az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy dolgoznak az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein, de erről még korai beszélni. Minden érettségizőnek azt tanácsolta, hogy
most a felkészülésre fókuszáljon.
Úgy látja, ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák. „Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások – tette hozzá.
Változhat a középiskolai beiratkozás menetrendje is. Miután már lezajlottak a középiskolai felvételi írásbeli és szóbeli vizsgák, ebben nem okoz fennakadást a koronavírus. A beiratkozás „technikáján is gondolkodunk, de ahogyan szokták mondani, »kellő időben a kellő csapást«. Április végi időpontokról beszélünk, amikor ez hagyományosan megtörtént, így azt gondolom, hogy még van időnk, és akár június elejére is eltolhatjuk a beiratkozást”.
Maruzsát kérdezték az új Nemzeti alaptantervről is, ennek elhalasztását kezdeményezte több pedagógus szervezet és szakszervezet, mondván, hogy a digitális oktatásra való átállás (amihez a kormány gyakorlatilag semmilyen segítséget nem adott, az általa kifejlesztett Kréta rendszer állandóan lefagy, de ha működik sem igazán alkalmas a távoktatásra) rendkívüli munkaterhet ró a pedagógusokra. Az államtitkár viszont leszögezte, hogy a NAT szeptemberi bevezetését nem halasztják el.
Maruzsa büszke a távoktatásra való átállás miatt is. „Szerintem jó választ találtunk és jó irányba indultunk, amikor ezt kezdeményezte a kormány”.
A szakember szerint a tanárok is jól fogadták az új rendszert.
Ez egyelőre nem egy reprezentatív felmérés, visszajelzés az ügyről, de azt tapasztaljuk, hogy boldogság van szerte a rendszerben. Akikkel beszélünk, akiket kérdezünk, azt mondják, hogy a kollégák felzárkóztak a feladathoz.
Az államtitkár szerint a KRÉTA rendszer is jól vizsgázott, és a kormány utóbbi években elkezdett fejlesztései is segítették a pedagógusokat.
Maruzsa Zoltán úgy látja, a kényszer szülte megoldás szemléletváltáshoz vezethet a magyar oktatásban. „Ilyen radikális módszertani változtatást egyébként soha, senki, semmilyen módon nem tudott, vagy mert volna bevezetni” – jegyezte meg.