Maruzsa Zoltán, aki természetesen a kormány megfelelő oktatási akciócsoportjának is tagja, az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy dolgoznak az érettségi lebonyolításának különböző forgatókönyvein, de erről még korai beszélni. Minden érettségizőnek azt tanácsolta, hogy

most a felkészülésre fókuszáljon.

Úgy látja, ha a járvány terjedése mérsékelt marad, a diákokat több tanterembe szétültetve a jelenlegi szabályok szerint is megtarthatók a vizsgák. „Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások – tette hozzá.

Változhat a középiskolai beiratkozás menetrendje is. Miután már lezajlottak a középiskolai felvételi írásbeli és szóbeli vizsgák, ebben nem okoz fennakadást a koronavírus. A beiratkozás „technikáján is gondolkodunk, de ahogyan szokták mondani, »kellő időben a kellő csapást«. Április végi időpontokról beszélünk, amikor ez hagyományosan megtörtént, így azt gondolom, hogy még van időnk, és akár június elejére is eltolhatjuk a beiratkozást”.

Maruzsát kérdezték az új Nemzeti alaptantervről is, ennek elhalasztását kezdeményezte több pedagógus szervezet és szakszervezet, mondván, hogy a digitális oktatásra való átállás (amihez a kormány gyakorlatilag semmilyen segítséget nem adott, az általa kifejlesztett Kréta rendszer állandóan lefagy, de ha működik sem igazán alkalmas a távoktatásra) rendkívüli munkaterhet ró a pedagógusokra. Az államtitkár viszont leszögezte, hogy a NAT szeptemberi bevezetését nem halasztják el.

Maruzsa büszke a távoktatásra való átállás miatt is. „Szerintem jó választ találtunk és jó irányba indultunk, amikor ezt kezdeményezte a kormány”.

A szakember szerint a tanárok is jól fogadták az új rendszert.

Ez egyelőre nem egy reprezentatív felmérés, visszajelzés az ügyről, de azt tapasztaljuk, hogy boldogság van szerte a rendszerben. Akikkel beszélünk, akiket kérdezünk, azt mondják, hogy a kollégák felzárkóztak a feladathoz.

Az államtitkár szerint a KRÉTA rendszer is jól vizsgázott, és a kormány utóbbi években elkezdett fejlesztései is segítették a pedagógusokat.

Maruzsa Zoltán úgy látja, a kényszer szülte megoldás szemléletváltáshoz vezethet a magyar oktatásban. „Ilyen radikális módszertani változtatást egyébként soha, senki, semmilyen módon nem tudott, vagy mert volna bevezetni” – jegyezte meg.