Radó Péter oktatáskutatóval, a CEU Közpolitikai Tanulmányok Központjának munkatársával a koronavírus-járvány és a személyes találkozások csökkentése miatt Skype-on keresztül beszélgettünk.

A kérdés az, hogyan alakult át a magyar oktatás és tért át a rendszer a digitális távoktatásra.

Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy a diákok előtt bezárnak az iskolák és áttérnek a digitális távoktatásra, akkor azt mondta, úgyis be akarták vezetni jövőre, most kicsit hamarabb jött el az időpont.

Radó azt mondta, a jelen helyzetben

az állam a legkisebb szereplő szerencsére.

Beszélgetésünkben szó esik arról, hogy:

• mik az első hét tapasztalatai,
• kaptak-e központi segítséget a tanárok, vagy marad a kreativitás,
• felkészítették-e erre a szülőket,
• mi a helyzet az elmaradottabb helyeken, ott mit kezdenek a digitális oktatással, illetve
• fenntartható-e ez a helyzet hosszabb távon.

Szóba kerül még Maruzsa Zoltán államtitkár is, aki úgy fogalmazott, nem halasztják el az új Nemzeti alaptanterv szeptemberi bevezetését, a pedagógusoknak most ráadásul több szabadidejük van, így van lehetőségük elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat.

A beszélgetést itt hallgathatja meg:

Aki a podcastbeszélgetés után/mellett olvasna is a témáról, annak ajánljuk Balla István cikkét, ami Viharos gyorsasággal álltak fel a digitális operatív törzsek az iskolákban címmel jelent meg lapunk oldalán.

Idézünk belőle:

A legtöbb helyen izgalmas kihívásként tekintenek a tanárok a közoktatás digitális térbe helyezésére, napok óta az innovációs lehetőségeken gondolkodnak a tantestületek. Mindenképp egy nagy oktatási és szociális kísérletről van szó, aminek azért megvannak a veszélyei is: a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan még inkább nőnek.