Egy minapi Márki-Zay Péter-interjú nyomán újra fellángolt a vita a gyereknevelésben alkalmazható testi fenyítésről. Ha azt gondolnánk, hogy a „fekete pedagógia” nézeteit már rég elfeledtük, nagyot tévedünk. Bár a törvény tiltja, elfogadott nevelési eszközként tekintünk ma is egy-egy pofonra vagy fenékre verésre.
Az alaptörvény legutóbbi, kilencedik módosítása rögzíti majd, hogy Magyarország „biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Pedig annak, mármint a keresztény kultúra megismerésének eddig sem volt semmi akadálya.
Ügyes, főképp kommunikációs egyensúlyozás szükséges ahhoz, hogy a munkahelyre visszatérő anya megossza mással gyermeke gondozását.
Összesen 478 köznevelési és szakképzési intézményben teljesít szolgálatot iskolaőr szeptember 1-jével, 55 intézményben még nem töltötték be a pozíciót – derült ki a Köznevelési Államtitkárság, az ITM és az ORFK közös, szerdai sajtótájékoztatóján. A toborzás tovább zajlik, októberig pótolni szeretnék a hiányt. Az új iskolaőrök között van korábbi biztonsági őr, de kétdiplomás exnyomozó is. Ketten személyesen is bemutatkoztak.
Tíz éve nincs velünk Popper Péter pszichológus, író, tanár. Hogy látta az akkor már és még ellenzékben lévő mai miniszterelnököt? Mit gondolt a nevelésről, az iskoláról, a vallásról vagy a demokráciáról? Könyvein, interjúin, előadásain ma is érdemes elgondolkodni. Felidézünk párat.
A színésznő elárulta, fiatalkorában ő is tett olyat, amiért eljárt az édesanyja keze, de szerinte ez csak az ő nevelését szolgálta. A gyerekjogi szakemberek viszont ezt másképp gondolják.
Bár évekkel ezelőtt elveszítette, Stohl András a mai napig szeretne megfelelni édesapjának. Egy színpadi beszélgetés során Kadarkai Endrének elárulta, szerette a férfit, de félt is tőle, mert nevelésében a szép szó és az atyai szigor egyaránt helyet kapott.
A kora gyermekkori nélkülözések és traumák maradandó, két évtizeddel a megpróbáltatások után is látható nyomokat hagynak az agyban és a viselkedésben – foglalható össze egy, többségében brit tudósokból álló kutatócsapat új tanulmánya.
Plusz 1,4 millió hallott szó előnnyel kerülnek iskolába azok a gyerekek, akiknek a szülei naponta 5 mesét olvasnak. Az olvasóvá nevelés fontosságát és gyakorlati megvalósításának lehetséges módjait közvetíti egy új könyv és a hozzá kapcsolódó 21 napos kihívás.
Egy osztályműsorban idéztek fel a 12.-esek egy megtörtént tanár-diák viszonyt.
Ismerős, ahogy belép egy játékboltba, és szinte kiégeti a szemét a rózsaszín? Egy falnyi polc tele rikító pinkkel: babák, kiegészítők, ruhák. A rózsaszín kislánykultúra zsarnokian terelgeti a gyerekeket a külsőségek felé, de hogy milyen elementáris a hatása, azt a horror birodalmából érkezett figurával teszteltük: a vámpírral.
Egyszer talán még hálás is lesz azért, hogy a szülei annak idején úgy döntöttek, nehéz körülményeik miatt állami gondozásba adják - vallja a hvg.hu gyermekotthonokban felnőtt fiatalokról szóló videósorozatának első szereplője. László Alfonz hároméves kora óta nevelkedett itt. Alig tartja a kapcsolatot az eredeti családjával, mégsem haragszik rájuk, elengedte a múltat, megtanult megbocsátani nekik. Ma már szakmát tanul, táncol és táncra tanít gyerekeket a Cseppkő Gyermekotthonban, közben érettségire készül, és példát próbál mutatni.
A Hogy vagy? projekt elindult, és ha minden a terv szerint halad, egy év múlva már többet fogunk tudni arról, milyen ma Magyarországon nőnek lenni. Úgy értve, hogy igazából milyen.
Mi teszi a jó szülőt? A nevelési stílus vagy a világnézet? Az, hogyan jutalmaz és büntet? Vagy mennyire biztonságos otthont, milyen anyagi körülményeket teremt?
