"A Lázár-ügy" címmel jelent meg cikk a magyar politikai helyzetről a brit The Economist nyomtatott verziójában. A cikk azt a kérdést teszi fel, hogy a szólásszabadság tényleg veszélyben van-e Magyarországon.
Nehéz ma Magyarországon rendes állást találni a médiában, ezért egy vezető hírportálnál a politikai nyomásra hivatkozó tömeges felmondás komoly sokkot jelent - kezdi "A Lázár-ügy" című cikkét a brit The Economist. A lap nyomtatott verziójában megjelent írás felidézi, hogy miután Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét kirúgták, mintegy 30 újságíró mondott fel a lapnál, és még többen is követhetik őket.
A felmondásokat kiváltó esetről az Economist azt írja, miután Sáling május 27-én megjelentetett egy cikket a nagyhatalmú Lázár üzleti útjainak tékozló kiadásairól, a politikus, "aki Orbán felkent utódának tűnik" egy szarkasztikus nyilatkozattal végül visszafizette a közel két millió forintnyi összeget, egy héttel később pedig kirúgták az Origo főszerkesztőjét.
A lap megjegyzi, az ügynek szélesebb összefüggései lehetnek és idézi a 444.hu-t, amely szerint az Origo tulajdonosa, a Magyar Telekom gyakorolt nyomást, hogy csökkentse a kritikai hangvételt.
A szólásszabadsággal kapcsolatban az Economist azt is felidézi, hogy június 11-én a parlament elfogadta a reklámadót, amely ritka módon egyesítette a tiltakozásban a magyar újságírókat - a brit lap idézi a nyomtatott lapokban megjelent egész oldalas tiltakozásokat, valamint azt is, hogy az RTL Klub szerint ez egy agresszív próbálkozás, amellyel meg akarják szüntetni a legnagyobb médiavállalatokat.
Az Economist azt is hozzáteszi, a hírportálok és kereskedelmi cstaornák bezárása teret hagyna maga után az állami tévének és rádiónak, "amelyet a kormány propagandagépezetének részévé degradálták", ezt támasztják alá a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság adatai is, amely szerint a miniszterek és a fideszes politikusok kétszer annyi műsoridőt kapnak, mint az ellenzék.
A brit lap cikkében kitér a norvég civil alappal és az abból támogatásban részesülő civil szervezetek kérdésére is. Megjegyzik, Lázár megvádolta az egyik norvég minisztert, hogy befolyásolni akarja a magyar politikát, és míg Norvégia szerint Magyarországnak semmilyen joghatósága nincs a norvég alap felett, az északi ország pedig közölte, komolyan aggódik amiatt, hogy a magyar hatóságok megpróbálják korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát. Az ügygel kapcsolatban Kumin Ferenc szóvivő csak annyit közölt, a civil szervezetek szabadon pályázhatnak támogatásokra, de a szabályoknak megfelelően kell működniük és átláthatónak kell lenniük.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
