Megjelentek a 2022-es népszámlálás előzetes adatai, amelyekből többek között az is kiderül, hogy vészesen öregszik a magyar lakosság. Egy ország hosszú távú nyugdíjfizetési képességére az alacsony születésszámok negatív hatással vannak: a jelenlegi trendek alapján a kevés adófizető egyre kevésbé tudja majd eltartani az idős generációkat.
Korábban voltak arra utaló jelek, hogy tervezik a nyugdíjrendszer átalakítását.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
Korábban sohasem látott mélységbe zuhant a születésszám 2022. első negyedévében, így még egy lépéssel közelebb kerültünk a nyugdíjkatasztrófához.
Vizsgálja felül a kormány a nyugdíj és a nyugdíjkorhatár számításának módját, hogy több idős dolgozhasson, de jusson több nyugdíj a gyerekeseknek, a háromgyerekes anyáknak pedig biztosítsanak szja-mentességet – áll a Magyar Nemzeti Bank 203 oldalas javaslatcsomagjában. Matolcsy György vezetésével arról is írtak: halasztani vagy törölni kell már meghirdetett, de el nem indult állami kiadásokat, az embereket pedig rá kell venni, hogy a megtakarításaik egyre nagyobb részét tegyék magánegészségügyi vagy nyugdíjmegtakarításokba.
A megnövelt összeget a júniusi kifizetéskor kapják meg a nyugdíjasok.
Egy sor szociális ellátás, támogatás összegének befagyasztásával ismét a legszegényebbeken ütött egyet az Orbán-kormány.
A jegybankelnök szerint 2030-ra előre kell hoznunk nemzeti céljaink teljesítését.
Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Miközben a nyugdíjkassza bevételei már eddig is csak szűken fedezték a kiadásokat, Orbán Viktor úgy jelentette be az 53. heti bónuszt jövőre a nyugdíjasoknak, hogy azt sem lehet még tudni, hány járulékfizető marad majd végül a gazdasági krízis miatt.
A nyugdíjról akkor lehet majd értelmesen vitatkozni, ha sok évtized után végre nem szociális kérdésként kezelik. Ennek nyoma sincs. Az értelemnek ebben a témában nem nyílik tér.
Egy új felmérés alapján még Romániában is jobb nyugdíjasnak lenni, mint nálunk.
Nagyjából megduplázták a megtakarításukat azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik kilenc évvel ezelőtt nem léptek vissza az állami rendszerbe – írja az Azenpenzem.hu.
Van némi valóságalapja, az időzítést és a tálalást figyelembe véve mégis erősen megtévesztőnek tekinthető a népszerű álhíroldalak közül többre is kikerült nyugdíjprémiumot anyag.
Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót vezet be az MNB, amely révén 2020-tól első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá két szektor, az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára.
Egyszerre tűnik észszerű reformnak és újabb lenyúlási kísérletnek a nemzeti bank nyugdíjprogramja. Valahogy muszáj lesz hozzányúlni az önkéntes pénztárak rendszeréhez. De hogyan? Erre keresi a választ az e heti HVG cikke.
A szakszervezeteknek nem tetszik, hogy 65 évről 67-re nőne a korhatár.
A 444 olvasójának idős anyjával történt az eset.
Az OECD elemzése szerint ha folytatódnak a jelenlegi trendek, a nyugdíjrendszer miatt nagyon elszállhat az államadósság, a nyugdíjasok pedig csak szegényebbek lesznek, ezért több megoldási javaslatot is megfogalmaztak.
Immár hét éve 3 százalék alatt tartja az államháztartás hiányát a kormány, ami szigorú, fegyelmezett fiskális politikára utal. A részletekben azonban ezúttal is ott az ördög.
