Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Egyszerre tűnik észszerű reformnak és újabb lenyúlási kísérletnek a nemzeti bank nyugdíjprogramja. Valahogy muszáj lesz hozzányúlni az önkéntes pénztárak rendszeréhez. De hogyan? Erre keresi a választ az e heti HVG cikke.
Ráadásul 2010-ben éppen Matolcsy vezényelte le hárommillió ember 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarításának államosítását. Ez pedig bármilyen jegybanki nyugdíjkoncepció hitelességét megkérdőjelezi – véli Spät Judit nyugdíjszakértő, a tavaly megszűnt Együtt gazdasági programjának kidolgozója, aki szerint amúgy az MNB elképzelései szakmai szempontból helyes irányt mutatnak.
A jegybank lényegében megszüntetné az önkéntes nyugdíjpénztári rendszert, és helyette egy nagy, elvileg költséghatékony, centralizált alapba terelné a benne összegyűlt vagyont, beleértve az egészség- és az önsegélyező pénztárakét is. (Nem szól viszont a magánpénztárakban maradt 60 ezer ember mintegy 240 milliárd forintjáról.) Tenné mindezt azért, mert a mostani szisztéma teljességgel alkalmatlan a 2035–2040-ben várható nyugdíjkrach elkerülésére. Akkoriban vonulnak ugyanis nyugdíjba a Ratkó-unokák, s ezzel végképp felborul a nyugdíjasok és az aktív járulékfizetők aránya.
Ahhoz, hogy a mostani átlagnyugdíj színvonalát később is tartani lehessen, fejenként a mai átlagbér 10-15 százalékát, azaz havi 15-20 ezer forintot kellene folyamatosan félretenni az állam által levont járulékokon felül – fejtegette már két évvel ezelőtt egy tanulmányában Holtzer Péter nyugdíjszakértő. Enélkül a nyugdíjak értéke a kiszámításukhoz alapul vett bérek felére is zuhanhat. A demográfiai krízist valamelyest ellensúlyozhatja a magas gazdasági növekedés, ez azonban nem tartható fenn akármeddig – teszi hozzá Barát Gábor nyugdíjszakértő. Más kérdés, hogy míg az évente kifizetett magyar nyugdíjtömeg a GDP 10 százalékát sem éri el, az európai átlag 12-13 százalék.
A helyzet túlzás nélkül drámai. De mi lehet a megoldás, és mi lesz az önkéntes nyugdíjpénztárakkal? Válaszok az e heti HVG cikkében.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Miközben sok helyütt ismét heves zivatarok vannak, felmerül a kérdés: vajon a jövőben több ilyen várható?
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.