Durván leszakad a nyugdíj vásárlóértéke az átlagbérétől
Hiába a nyugdíjemelés, nyílik az olló.
Magyarországon kifejezetten nagy népszerűségnek örvend az állampapír befektetés. Mindez nem meglepő az előző évek bőséges reálhozamai mellett. A Bankmonitor szakértői megvizsgálják, hogy vajon megéri-e egy életen át a biztonságosnak tartott állampapírt megtakarítani?
Az elnök szerint a kormány beismerte, hogy tévedett, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt idénre, miközben legalább 4,5 lesz. Örül a beígért kiegészítő emelésnek, de már áprilisban kérné, januárig visszamenőleg, hiszen az átlagnyugdíj most havonta 3047 forint mínuszban van.
Nagy Márton a héten bejelentette, hogy a kormány módosítja az idei évre várt gazdasági növekedés mértékét. A korábbi 3,4 százalék helyett várhatóan 2,5 százalék körül alakulhat az idei évben a GDP növekedése. Ez természetesen rossz hír a teljes hazai gazdaság számára, de van egy külön ok, ami miatt a nyugdíjasok még szomorúbbak lehetnek.
Már a kormány is úgy látja, hogy a januári nyugdíjemelés túl kicsi volt, az infláció magasabb lesz a vártnál. A nyugdíjkorrekciót mégsem hajtják végre novemberig.
Átlagosan közel 40 ezer forinttal emelkednek a nyugdíjak két részletben novemberben és decemberben.
Köze sincs a valósághoz annak, amilyen inflációt a kormány tervezett 2025-re, ez pedig lehetővé tesz egy kis osztogatást a nyugdíjasoknak majd novemberben. A Bankmonitor számolta ki, mennyi pluszpénzt kaphatnak az idősek, és hogyan nőhet a nyugdíj.
Januárban és februárban is a hivatalos várakozás közel kétszerese volt az infláció, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét a költségvetés nettó befizetői lettek, hiába sző meséket az ellenkezőjéről a kormány.
Az áfa-visszatérítéstől is kevesen várnak érdemi javulást az időskorúak helyzetében.
Magyarországon 2031-ig a GDP 3,3 százalékát is kiteheti az öregedés pluszköltsége.
A 3,5 százalék fölötti gazdasági növekedés ugyan nem fenyeget, de akkor meg prémiumot kapnának.
A miniszter szerint igazságtalan, ha a kormány ugyanakkora százalékos mértékben emeli a magas jövedelmeket, mint az alacsony jövedelmeket. Igazságosabb, ha a kormány egyenlően segít mindenkit.
Elvileg igen, de gyakorlatban nincs jelentősége.
Elérhető a nyugdíjügyek online intézése: igénylés, címváltozás, tájékoztatás is elérhető az otthoni gépről. Csak egy regisztráció kell annak, aki már inkább elfelejtené a sorban állást.
Az átlag- és a mediánnyugdíj is nagyobb mértékben nőtt januárban, mint a hivatalos 3,2 százalékos nyugdíjemelés. De még így sem kapnak túl magas juttatást az idősek.
Emelik az egykori politikai üldözöttek ellátmányát.
Az együttélés tényét csak akkor kellene vizsgálni házastársi igénylés esetén, ha valaki élettársként is igényelt öregségi nyugdíjat az elhunyt után.
Ha megvalósul a kormányfő által megígért intézkedés, a személyi jövedelemadó (szja) újabb nagy csökkentési hulláma nyomán tovább gyengülhet az öngondoskodás Magyarországon. Mi lehet a megoldás az újabb problémák ellen?
A kiskereskedők megemelt alanyi áfa-mentessége miatt a nyugdíjasok sok esetben vissza sem fogják tudni igényelni az összeget, hiszen az értékesítést nem terheli adó. A könyvelők egyesületének van egy sokkal egyszerűbb javaslata is.
Minden ötödik magyar ember részesült öregségi nyugdíjban 2024-ben. Ám hiába a nyugdíjas szavazók fülének szépen csengő kormányzati narratíva, a 65 év felettiek csaknem negyede szegénységben él.