Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Amikor a kormány megírta a 2025-ös költségvetést, úgy kalkulált, hogy 3,2 százalékos lesz idén az átlagos éves infláció, úgyhogy pontosan ennyivel emelte meg a nyugdíjakat. Mostanra viszont teljesen egyértelműen látszik, hogy ez a közelében sem lesz a valóságnak. A Magyar Nemzeti Bank kedden mutatta be a friss előrejelzését, e szerint a legjobb esetben is 4,5 százalékos lesz az éves infláció, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 5,1 százalékos is lehet. (A három hónapja kiadott prognózis még 3,3-4,1 százalék közötti inflációról szólt, vagyis nagyon nagyot rontott az MNB a várakozásain.)
A szabály az, hogy ha az év első nyolc hónapjának inflációja alapján arra lehet számítani, hogy a teljes éves áremelkedés nagyobb, mint amit a kormány várt, akkor novemberben nyugdíjkorrekciót fizetnek.
A Bankmonitor számolta ki, hogy a mostani előrejelzések alapján ez mennyi pénzt jelenthet. Ha az MNB becslésének középértéke jönne be, és 4,8 százalékos volna az infláció, akkor úgy kellene korrigálni a nyugdíjakat, hogy ez az infláció utólag megjelenjen benne. Most épp 242 ezer forint az átlagos öregségi nyugdíj, egy ilyen változásnál 245 750 forintra nőne novembertől. Emellett a január–október közötti időszakban elszenvedett alulbecslés korrigálásaként egy összegben kifizetnének 41 250 forintot (azért nem 10, hanem 11 hónapnyi különbséget, mert a 13. havi nyugdíj korrekciója is ekkor jönne).
A Bankmonitor arra is felhívja a figyelmet: a nettó átlagbér már az 500 ezer forinthoz közelít, vagyis hiába lehet a nyugdíjemelés az eddig tervezettnél nagyobb, óriási a szakadék a fizetések és a nyugdíjak között.
