Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Miközben a kormány beadta a külföldi támogatást kapó szervezeteket vegzáló törvényjavaslatát, a településvédelmi törvényt, vagy épp az új adócsomagot, arra is volt gondjuk, hogy megírják a 2026-os költségvetést megalapozó törvénytervezetet.
Tucatjával írták át a gazdasági – és néhol még a gazdasághoz nem is kapcsolódó – szabályokat, összesen 52 oldalon sorolták, mi minden fog megváltozni, amint a javaslat átmegy a parlamenten.
A nyugdíjtörvényt úgy írják át, hogy az özvegyi nyugdíj feltételeit változtatják meg. Özvegyi nyugdíjat eddig is kaphatott az, aki már legalább tíz éve megszakítás nélkül együtt élt a párjával úgy, hogy nem voltak házasok (vagy egy éve, de közben közös gyerekük született), most viszont ez nem fog járni akkor, ha közben vagy az elhunyt fél, vagy az életben maradó nem vált el a korábbi házassága végén. Azaz ha egy házasság véget ér, azt tényleg le kell papírozni, nem elég különköltözni, mert az új élettárs helyett a házastárs marad az örökös.
Több energetikai szabályt is átírnak. Így aztán a föld alatti gáztárolóban lévő földgáz, amely automatikusan állami tulajdon lenne, már a kitermelése előtt ingyen a földgázszolgáltató cég tulajdonába kerül, azzal, hogy ezt egyetemes szolgáltatási célokra kell fordítania. Ennek a kitermelése után bányajáradékot sem kell fizetnie.
Hozzányúlnak az alapítványok és az állami vagyon szabályaihoz is. Egyértelművé teszik azt, hogy az állam által alapított alapítványokra vonatkozó szabályok érvényesek azokra az alapítványokra is, amelyeket nem az állam hozott létre, de utólag jogosulttá vált az alapítói jogok gyakorlására. Azt is bevezetik, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonú cég megalapításakor az állami vagy önkormányzati követelés nem használható fel nem vagyoni pénzbeli hozzájárulásként.
A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank megkapja a lehetőséget, hogy ha a befektetési jegyeikből veszteségük származna, akkor az állam azt a költségvetésből megtérítse nekik. Ez hivatalosan nem minősül költségvetési támogatásnak.
Azt is segíti a törvény, hogy a Magyar Államkincstár hosszabb ideig vizsgálódhasson az önkormányzatoknál. Az eddigi határidőt egy alkalommal, legfeljebb 3 nappal meg lehet hosszabbítani ezek után.
Több ponton hozzányúlnak az ESG-kötelezettségek bevezetéséhez is. A törvény eredeti változata szerint a legnagyobb cégeknek már tavaly óta gyűjtenie kellene az adatokat az első jelentéséhez arról, hogy mennyire felelősségteljes a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekben. A mostani törvény szerint 2025-ben nem kell tanúsítást lefolytatni, a 2024-2026 közötti időszakról pedig nem kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni beszámolót, csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönthet úgy, hogy ellenőrzést végez. Első körben a 90 milliárd forint fölötti árbevételű, legalább 500 főt foglalkoztató cégekre vonatkoznak az ESG-szabályok, a mikro- és kisvállalkozásoktól 2027 közepéig nem lehet ESG-adatszolgáltatást kérni, és a középvállalkozásokat sem kötelezhetik rá, náluk önkéntesen választható lesz a kérdések megválaszolása.
De még az örökbefogadás szabályait is ebben a salátatörvényben változtatják meg. Tavaly ugyanis elfogadtak egy olyan törvényt, amely alapján majd 2026 januárjától az örökbe fogadó párt vagy szülőt nem a gyermekvédelmi szakszolgáltatás választja ki, hanem egy, az országos örökbefogadást elősegítő szerv – most ezt eltolják fél évvel, 2026 júliusára.
