Fürjes Judit
Fürjes Judit
Tetszett a cikk?

A nyugdíjpénztár intézményének megszüntetése helyes, de amit ez ügyben a kormány eddig művelt, még fércmunkának sem nevezhető, nyilatkozta a hvg.hu-nak Róna Péter. A neves közgazdász jelenleg az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall vendégtanára.

hvg.hu:November 1-től 14 hónapon át az állam nem folyósít a magánpénztáraknak, de kérdéses, hogy a kormány milyen formában akarja visszajuttatni ezt a pénzt a számlatulajdonosoknak, hogyan kívánja átalakítani a nyugdíjrendszert. A pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsága minden bizonnyal megszűnik. Milyen következményekkel járhat ez?

Róna Péter: A jogbiztonság jelentősen csorbulhat. A kötelező tagság beszüntetését valószínűleg tömeges átlépés követi, ami ha rendezetlen – és az eddig közzétett elképzelések még rendezetlenek –, a magán-nyugdíjpénztárakat eszközeik likvidálására kényszerítheti, ami persze az eszközértékeiket veszélyezteti.

Róna Péter
Horváth Szabolcs

hvg.hu: Számolni kell azzal, hogy  a magánpénztárakban eddig felhalmozott 2800 milliárd forintnyi részvény és kötvény az állam fennhatósága alá kerül?

R.P.: Igen, és ez valószínűleg a magyar tőke- és kötvénypiacok további zsugorodását eredményezi, de ez sajnos nem olyan nagy baj. A magyar piac nagyon kicsi és nem bizonyult képesnek a reálgazdaság tőkeigényének kielégítésére. A magán-nyugdíjpénztárak külföldi befektetései összességében nem tekinthetők sikeresnek. Nemzetgazdasági szempontból tehát az állami ellenőrzés előnyös lehet. Más kérdés, hogy az állam – a majdnem csődbe ment állam – képes lesz-e túlszárnyalni a magán-nyugdíjpénztárak Kósa Lajos és társai által lebecsült eredményét.

hvg.hu: Technikailag ez miképpen fog végbemenni? Létrehoz az állam egy vagyonkezelő típusú szervezetet a több ezer milliárd forintos értékpapír-állomány kezelésére?

R.P.: Talán, de azt továbbra sem tudjuk, hogy a pénztári tagok, akik egyben a pénztár tulajdonosai is, továbbra is azok maradnak-e. Ha igen, kirúghatják-e a vagyonukat kezelő államot, ha az rosszul teljesít? Ha nem, milyen jogokat és garanciákat kapnak cserébe? Mi a biztosíték arra, hogy az állam nem tapsolja el a vagyont? Mivel a veszély fennáll, hogy az állam az összes magán-nyugdíjpénztáraktól átvett forrást az államháztartás finanszírozására használja, a részvénypiacok az eladási nyomás árnyékában lesznek mindaddig, amíg a kormány tervei nem tisztázódnak hitelt érdemlő módon. A külföldi részvényeket valószínűleg eladják, ami nem baj.

hvg.hu: Ha a pénztáraktól átvett állampapírok feltehetően döntő részét megsemmisítené az állam rövid távon, azzal csökkenhetne a bruttó államadósság?

R.P.: Igen. Más kérdés, hogy a megsemmisített vagyon helyébe milyen kötelezettségeket vállalna, és további kérdés, hogy ezek a vállalások mit érnek.

hvg.hu: Mi lehet a terve közép- és hosszabb távon az államnak a több ezer milliárd forintot kitevő alappal? Felhasználhatja-e az államadósság csökkentésére, vagy esetleg az olyan kiadási célokat fedezi majd az összegből, mint a strukturális reformok költsége, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításának a finanszírozása, esetleg a PPP-programok „visszavásárlása”?

R.P.: Mindez lehetséges, ha az Alkotmánybíróság a befizetéseknek pillanatnyilag 14 hónapra szóló elterelését jóváhagyja.

hvg.hu: Az állam hogy kompenzálhatja az átlépő tagokat, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradókat, hiszen azzal, hogy novembertől 14 hónapra biztosan leállítja a járulékok átutalását a nyugdíjpénztáraknak, a pénztártagoknak veszteségük keletkezik és az elmaradt befizetéseken elérhető hozamtól is elesnek?

R.P.: Számomra ennek a kérdésnek a megválaszolása lenne a lényeg. Sohasem pártoltam a nyugdíjpénztár intézményének bevezetését egy felzárkózó gazdaság esetében, így a kivezetést helyeslem. De amit eddig láttunk, még fércmunkának sem nevezhető.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!