Kisebb gondja is nagyobb a magyar kormánynak annál, mint hogy a közoktatás színvonalának emelésével foglalkozzon. Pedig pont ez lenne a valódi szuverenista hozzáállás.
Furcsa szempontok vezérelték az oktatási kormányzatot az egyetemek államilag támogatott férőhely-kapacitásainak idei meghatározásakor. Az ördög ráadásul a részletekben rejlik.
Már a 2022-es kompetenciamérés eredményei is minden várakozást alulmúltak, a nemrég publikált tavalyiak pedig még azokhoz képest is további romlást mutatnak.
Hiába vannak egyaránt többségben a felsőfokú tanulmányokba kezdők közt a nők és végeznek is többen sikerrel. Továbbra is kemény üvegplafonba ütköznek a magasabb tudományos pozíciók betöltéséért folyó versenyben férfi kollégáikkal szemben. Miért van ez? – ennek járunk utána a Nőügyekkel foglalkozunk sorozatunk 7. részében.
A Kétfarkú Kutya Párt európai parlamenti listájának második helyét elfoglaló pedagógus szerint valójában évek óta politizálnak, most csak annyi változik, hogy a nagypolitika eszközeit fogják felhasználni a szakpolitikai küzdelmükhöz.
Már délelőtt élesen kritizálták az ellenzékiek a Parlamentben napirend előtt a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt, a Momentum az alkalomhoz illő ajándékot vitt a fideszeseknek. A státusztörvénynek nevezett javaslat vitája késő délután kezdődik, közben pedig diákok, pedagógusok és ellenzéki politikusok tüntetnek majd a szerintük “bosszútörvény” ellen a Kossuth téren.
Hoffman Rózsa egykori helyettese szerint még a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt sem voltak akkora bajok az oktatásüggyel, mint most.
A Klebelsberg Központ az ellenzékiek sajtótájékoztatója után nem sokkal a járványra hivatkozva 45 napig elhalasztotta a válaszadást.
Ötvenszázalékos béremelést, a Klik és a tankerületek felszámolását, nagyobb önállóságot, kevesebb munkaterhet ígértek a pedagógusoknak esetleges kormányra kerülésük után az ellenzéki pártok hétfői nyilatkozatukban, és egyben szolidaritást is vállaltak a sztrájkokkal. A Fidesz szerint a baloldal hergeli a tanárokat.
Oktatási reformot szeretne a Debreceni Egyetem volt rektora, aki a Párbeszéd és az MSZP színeiben indul az előválasztáson.
Továbbra is alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya Magyarországon.
A fideszes kormánybiztos szokatlanul kritikus hangon beszélt a magyar oktatási rendszerről. Szerinte a rendszerváltás legnagyobb tévedése volt például az iskolarendszer átalakítása, a tanári fizetéseket pedig nagyon gyorsan rendezni kell.
A politikus az OECD nemrég megjelent tanulmányából idézte azt, ami a kormány számára kedvező - arról nem ejtett szót, ami nem.
Érdemi terv nincs, a felkészülés elmaradt, a kora tavaszinál jóval súlyosabb járványhelyzetben mennek a gyerekek iskolába. Pedig lehetett volna készülni: a családok bevonásával, igényfelméréssel, differenciálással, a távoktatási infrastruktúra fejlesztésével. Meg leginkább a követelmények kidobásával. Csupa olyasmivel, amit a Klebelsberg Központ lehetetlenné tesz, sőt, alkalmanként üldöz.
Nemrég a tanároktól azt a jogkörüket vették el, hogy meghatározzák, mit, hogyan és miből tanítsanak az iskolában, most egy széles jogkörrel rendelkező egyenruhást szabadítanak rá a tanintézményekre. Az ellenállás pedig mostanra megszűnt, önműködő a központosítás, írja szerzőnk. Vélemény.
A vasalódeszkás tanár esete is mutatja, hogy a NER oktatáspolitikája megalázza, elsöpri, kiiktatja azt, aki bárhogyan is eltér a sorvezetőtől. Ráadásul az ellenállásnak legjobb szándékkal sem nevezhető devianciára is engesztelhetetlen szigor vár. Vélemény.
Erőszak az iskolában. Egy kezeletlenül hagyott problémahalmaz okai és következményei. Vélemény.
„Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény.” Hát akkor mi?
Teljesen felforgatná az oktatási rendszert az a két kormányközeli stratégiai tanulmány, amely az ország versenyképességének javítását tűzte ki célul.
A baj mélyebb és másabb is annál, hogy az oktatási rendszert, illetve az azt alulfinanszírozó politikát és a pedagógustársadalmat tegyük felelőssé. Válasz Scharle Ágota társadalmi és gazdasági változásokról szóló vitaindítójára.
