„Meg is nyugtat, vagy éppen felébreszt, jól kezdődik vele a nap” – így jógáznak Indiában és Magyarországon
A szerző 10 éve jógázik a jóga őshazájában, mesterfokozatot is szerzett jógatudományból Indiában. Szeretettel Delhiből sorozatunk írása.
Továbbra is messze van attól Magyarország, hogy tartsa az Európai Unió által megfogalmazott célt és 2030-ra a fiatal diplomások száma elérje a 45 százalékot – írja a Népszava. A felsőoktatásba 2021-ben néhány ezerrel több hallgatót vettek fel, mint 2020-ban (összesen 75,7 ezer embert), azonban ez a szám a 2011-2013-as nagy visszaesés óta közel 25 ezerrel marad el a tizenöt évvel ezelőtti adatoktól.
Az Eurostat adatai is hervasztó képet mutatnak: 2020-as adatsoruk szerint Magyarországon mindössze 30,7 százalék a 25 és 34 év közötti diplomások aránya, aminél rosszabb eredményt az Európai unióban csak Olaszország és Románia produkált. Ennek természetesen nem csak demográfiai okai vannak, nagy szerepet játszott ebben az Orbán-kormány felsőoktatás-politikája is, vagyis az, hogy korlátozták az egyetemeken az állami férőhelyek számát, szigorítottak a ponthatárokon, valamint szakokat szüntettek meg és vontak össze.
Orbán 2012-ben „magyarázta bizonyítványát” „romkocsmák félhomályában merengő diplomásokkal”. Szerinte az addigi oktatási rendszer tömegével nevelte ki „a használhatatlan tudású embereket” – idézte a miniszterelnök korábbi szavait a Népszava.
A KSH adatai szerint azonban akármilyen kevesen is teszik, megéri diplomát szerezni, hiszen 2020-ban a főiskolai dipolomával rendelkezők 77, az egyetemi diplomával rendelkezők 81,8 százaléka volt foglalkoztatott, érettségivel a végzettek 70 százaléka tudott csak dolgozni, nem beszélve azokról, akik csak az általános iskola befejezéséig jutottak: közülük a 33,1 százalék dolgozik.
