Míg az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag több mint kétharmada, az egy öregségi nyugdíjasra jutó ellátás csak a fele. A demográfiai trendeket is figyelembe véve pár évtizeden belül katasztrófa közeleg, ezért lenne életbevágóan fontos például az öngondoskodás, de állami segítség nélkül ez sem megy. Pedig jó példákért nem is kell túl messzire menni, a lengyelektől és a szlovákoktól is lenne mit tanulni.
Bár ismét nőtt a számuk, még mindig csak a magyarok 44 százaléka rendelkezik valamiféle megtakarítással – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Az eredményeket bemutató sajtótájékoztató után Kovács Antallal, az OTP vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogy miért nem akarnak félretenni a fiatalok, mennyit számít az optimista jövőkép, illetve, hogy mire elég, ha csak havi 2500 forintot tudunk megtakarítani.
Hiába minden kormányzati és egyéb szándék, továbbra is a készpénzben hisz a magyar – derül ki az OTP Öngondoskodási Indexéből, amely immár 13. éve mérik fel a magyarok megtakarítási szokásait. Néhány területen látható javulás, ám az összkép továbbra is lehangoló.
Miért vásárolunk mobiltelefont, ha nem lesz nyugdíjunk? Hogyan lehet, hogy Indiában sokkal magasabb a tartalékolási szándék? A HVG munkatársának intelmei.
Bár a saját egészségükkel kapcsolatban nem túl derűlátóak, egészségügyi célokra mégsem tesznek félre.
Néhány részlet kiderült, de sok még a bizonytalanság.
Állandó és megbízható termékek kellenének az öngondoskodáshoz.
Takarékoskodási célként a válaszadóknak alig 6 százaléka jelölte meg, hogy gyerekei vagy unokái támogatására félretegyen – derül ki az OTP 2017-es Öngondoskodási Indexének eredményeiből.
Bajban vannak a nyugdíjasok Nagy-Britanniában (is). Elég fölütni a konzervatív bulvárlapot, a Daily Mailt, hogy egy friss összeállításból megtudják: ők az utolsók a fejlett államok között az OECD listáján, még Kelet-Európa és Latin-Amerika országai is jobban állnak náluk. Az állami nyugdíj a szigetországban ugyanis csak az átlagfizetés 29 százaléka.
Az OTP Egészségpénztárhoz 2017 első hat hónapjában több mint 2 milliárd forint egyéni és 1,73 milliárd forint munkáltatói befizetés érkezett. A pénztár történetében először múlta felül az egyéni befizetés a munkáltatói hozzájárulást.
A harmincas korosztály közel négyötöde szerint fel fog robbanni a nyugdíjbomba, mégis kevesen spórolnak az idős éveikre.
Válságok idején bukik ki leginkább, hogy milyen fontos a pénzügyi tudatosság. Amikor már késő.
Baleset, hirtelen jött komolyabb betegség, korlátozott munkaképesség? Akár be is dönthetik a szépen kialakított nyugdíjstratégiát. Van azonban megoldás ilyen esetre is.
A fiatalok között a legnagyobb a bizalmatlanok aránya.
A gyerek sokba kerül. Különösen, ha tovább akar tanulni. Érdemes gőgicsélős korában elkezdeni a felkészülést, hogy a családot ne érje sokk.
Nagyon komoly összegeket kell megtakarítania azoknak, akik nyugdíjasként sem akarják lejjebb adni az életszínvonalukat. A számítások azt mutatják, hogy erre leginkább a most 20-as, 30-as éveikben járóknak mutatkozik valós esélyük.
Számoltunk, majd mi is megdöbbentünk az eredménytől. Egy biztos: a trehányak között is a gazdagok vannak előnyben.
Nem riogatás: aki tisztességes nyugdíjat akar, kezdjen el minél előbb gondoskodni magáról! Segítünk a számolásban.
Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?
