szerző:
Bankmonitor / Tunner János
Tetszett a cikk?

A mostani válságos időszakban sokaknak csökkent a jövedelmük, így a megtakarításokra is kevesebb jut. De mi történik az összegyűjtött pénzünkkel, ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy időszakosan vagy véglegesen abbahagyjuk a felhalmozást? Elveszítünk mindent, vagy vannak más lehetőségeink? Most erre keresik a választ a Bankmonitor.hu szakértői.

Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik, amely után állami támogatást lehet igénybe venni: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Ha egyéni nyugdíjmegtakarításban gondolkozunk, elsősorban ezek a lehetőségek jöhetnek szóba.

Annak érdekében, hogy kézzelfogható eredményt lássunk idős korunkban, érdemes hosszú távú és rendszeres megtakarításban gondolkoznunk. Minél hosszabb időtartam áll rendelkezésünkre az elérni kívánt tőke összegyűjtéséhez, annál kevésbé lesz megterhelő a projekt a havi kiadásaink szempontjából.

Milyen nehézség adódhat egy hosszú távú megtakarításnál?

A hosszú távú megtakarítások esetében a futamidő során – ami akár 40 év is lehet – sok minden történhet velünk. Lehetséges, hogy közben olyan élethelyzetbe kerülünk, amikor nehezebb előteremteni a megtakarításra szánt összeget. Ezek az időszakok lehetnek átmeneti nehézségek, de az is elképzelhető, hogy meggondoljuk magunkat és végérvényesen felfüggesztünk egy megtakarítást. Talán pont azért, mert egy másikba kezdünk bele. Ilyen esetekben jó tudni, hogy mi történik az eddig összegyűjtött pénzünkkel.

NYESZ-számla

A NYESZ lejárata az aktuális állami nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Emiatt a számla megnyitásakor nem tudhatjuk pontosan, mikor lesz vége a megtakarítási időtartamnak, hiszen a nyugdíjkorhatár a futamidő közben kitolódhat. A NYESZ előnye ugyanakkor, hogy itt találkozhatunk a legalacsonyabb költségekkel.

A NYESZ esetében nincs kötelező díjfizetés: akkor és annyit fektetünk be, amikor és amennyit csak akarunk. Ez azt is jelenti, hogy semmilyen következménnyel nem jár, ha bizonyos időközönként nem utalunk a számlánkra. Azonban ha szeretnénk kihasználni a maximális szja-visszatérítést, akkor évi 500 000 forint befektetésére lesz szükség.

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kötelező tagdíja a pénztár alapszabályzatában van rögzítve, mértéke átlagosan 5-6 000 forint havonta, de persze lehet befizetni a tagdíjon felül is a számlára. Befektetési szempontból néhány alapértelmezett portfólió közül választhatunk, amelyek sok esetben főként állampapírokat tartalmaznak. A nyugdíjpénztári megtakarítások lejárata – a NYESZ számlához hasonlóan – az aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik.

A vonatkozó törvény kimondja, hogy a pénztárak alapszabálya nem teheti lehetővé a díjfizetés szüneteltetését. A szabályozás tehát látszólag szigorú, de valójában nem jár drasztikus következményekkel a díjfizetés elmaradása. A pénztár ilyenkor mindössze levonja az őt megillető működési költségeket, és azt is legfeljebb az éves hozam mértékéig.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosítások lejárata a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Így előre látható, hogy a megtakarítási időszak mikor fejeződik be: a 2021-ben indított megtakarítások például 65 éves korban biztosan hozzáférhetőek lesznek.

A szerződéskötéskor választott díj minimális mértéke jelenleg 10-12 000 forint körül van ezen a piacon. A díjfizetés kötelező; elmaradása ennél a konstrukciónál jár a legkomolyabb következményekkel, főként a biztosítási tartam első időszakában. Vannak, akik ezt túl nagy kötöttségnek tartják, de ez elsősorban egy hatékony ösztönző a rendszeres megtakarításra.

Milyen lehetőségeink vannak, ha a díjfizetés nehézségekbe ütközik?

1. Díjfizetés szüneteltetése: az egyik lehetőség a díjfizetés szüneteltetése. A biztosító lehetőséget ad arra, hogy egy időszakon keresztül ne fizessük be a díjat. A szüneteltetés általában nem lehetséges a futamidő első 3 évében, de azután jellemzően 6-12 hónapig van erre lehetőség. A szüneteltetés a biztosítás tartam alatt több alkalommal is kérhető, de biztosító ettől függetlenül mindig levonja az őt megillető költségeket.

A szüneteltetés akkor lehet jó megoldás, ha a fizetési nehézség csak ideiglenes. Fontos, hogy a díjak elmaradása jelentősen csökkentheti a megtakarítás várható lejárati értékét!

Egy konkrét példával élve: havi 20 000 forintos megtakarítás és 40 éves futamidő esetén (3,5%-os hozammal számolva) a lejárati összeg eredetileg 21 millió forint lenne. Ellenben, ha a tartam 4. évében kihagyunk egy évnyi befizetést, az 857 000 forinttal, azaz 4,1%-kal csökkenti a várható lejárati összeget! Ha a szüneteltetés a tartam 30. évében következne be, akkor is 350 000 forint, azaz 1,7% hiányzik majd nyugdíjba vonuláskor. Minél korábban és minél több alkalommal szüneteltetünk, annál erőteljesebben csökken megtakarításunk végső összege.

 

Bankmonitor

2. Díjmentesítés: Abban az esetben, ha a díjfizetés a továbbiakban nem oldható meg, a megoldási lehetőség a “díjmentesítés”. Ez egy végleges megoldás: a biztosító lezárja a szerződést és a lejáratig megőrzi az összegyűjtött tőkét. A továbbiakban nem kell díjat fizetnünk, de ezáltal a befektetéseink sem gyarapodnak tovább. A biztosító ilyenkor a díjmentesítés időpontjáig felhalmozott tőkét megtartja a szerződésen, de a kockázati kiegészítő elemeket (ha voltak ilyenek) törli. A költségek a díjmentesítés után is folyamatosan levonásra kerülnek a számláról. A díjmentesített szerződés újbóli visszaállítására általában csak a díjmentesítést követő néhány hónapban van mód.

A díjmentesítés jó megoldás lehet abból a szempontból, hogy a szerződés nem szűnik meg, tehát a kapott adóvisszatérítéseket nem kell visszafizetnünk. Viszont a korai díjmentesítés – a szerződés első néhány évében – nem túl jó üzlet: a felhalmozott tőke kicsi, és a hátralévő időtartam alatt levont fenntartási költségek az egészet felemészthetik.

3. Díjcsökkentés: A piacon található nyugdíjbiztosítások rendelkeznek díjnövelési és díjcsökkentési opcióval. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási tartam alatt van arra lehetőségünk, hogy a díjat módosítsuk. A díjcsökkentésre általában a harmadik év végétől nyílik lehetőség, amikor a kezdeti költségek levonása befejeződik. A díj csökkentése a bónusz elvesztését nem vonja maga után. Az igaz, hogy a bónusz is csökkenni fog a díj csökkenésével, de nem törlődik teljes mértékben.

A díjcsökkentés kiváló lehetőség arra, hogy megőrizzük nyugdíjmegtakarításainkat a nehezebb időszakokban is.

Mi történik ilyenkor a bónuszokkal?

A legtöbb biztosító úgynevezett “bónuszokat” nyújt ügyfeleinek, ha a szerződéskötéskor vállalt díj kellően sokáig befizetésre került. A bónuszok a levont költségek részbeni visszatérítését jelentik azoknak, akik hűségesen fenntartják a szerződésüket. Díjmentesítés esetén a bónuszvisszatérítés is megszűnik, sőt, néhány biztosító a díjfizetés szüneteltetését is a bónusz elvesztésének kategóriájába sorolja.

Összegzés

Ha nyugdíjcélú megtakarításunkat egy nyugdíjbiztosításban szeretnénk összegyűjteni, fontos tudnunk, hogy a díjfizetés kötelező. Úgy kell megválasztanunk a megtakarításra szánt összeget, hogy azt hosszú távon is biztonsággal fizetni tudjuk. Általában van lehetőség a díj csökkentésére és növelésére, vagyis a havi összegeket a tartam közben is a pénztárcánkhoz tudjuk igazítani. Próbáljuk meg elkerülni a díjfizetés szüneteltetését vagy a díjmentesítést, mert bár mentőövnek jók ezek az opciók, mindig anyagi hátránnyal járnak.

 

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!