Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az index harmadik éve csökken, most épp 34 ponton áll, ami az egyik mélypontnak számít a kutatás történetében – mondta Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese. A visszaesés oka, hogy bár az elmúlt években elindultak felfelé a jövedelmek, ám közben rendkívül alacsonyak lettek a kamatok, ami nem segítette a megtakarítási szándékot.
Mindez ahhoz vezetett, hogy drámaian nőtt az elmúlt években az úgymond párnacihában tartott készpénzmennyiség – mondta Kovács. Az MNB adatai szerint egyébként ez az összeg nagyjából 4900 milliárd forintot tesz ki. Jó hír ugyanakkor, hogy valamelyest nőtt és 44 százalékra emelkedett a megtakarítással rendelkezők aránya. Igaz, ez is relatív, hiszen 2011-ben még a magyarok 53 százalékának volt valamiféle pénzpiaci megtakarítása.
Persze nem mindenki azonos mértékben tesz félre: a nagy megtakarítással rendelkezők jellemzően jobban odafigyelnek a pénzügyeikre, próbálnak megfelelő befektetéseket találni, miközben a szegényebb réteg inkább otthon tartja a pénzét. Életkorban is van különbség, a fiatalok inkább a mának élnek, Kovács szerint a mostani generáció akkor sem takarít meg, ha lenne erre pénze – a 18-23 éves korosztályból minden negyedik ilyen. A 60 felettieknél ez csak 14 százalék. Éppen ezért az OTP vezérigazgató-helyettese szerint már az általános iskolában elkezdődne az öngondoskodás oktatása, ami ösztönössé tenné a megtakarítást – ennek része lehetne például az is, hogy készpénzmentes legyen az iskola.
A kutatásból kiderül az is, hogy évek óta nő azok száma, akik otthon tartják megtakarításaikat: 2017-ben 32, 2018-ban 41, idén már 45 százalék nyilatkozott így. Ma a megkérdezettek 37 százalékának van váratlan kiadásra félretett pénze, ami alapvetően jó hír, ám, 47 százalékuk készpénzben tartja ezt. És hogy mire tesznek félre? A fiatalok főleg az elektronikai kütyükre, az idősebbek betegségre és balesetekre. Érdekesség, hogy a gyerekkel kapcsolatos váratlan kiadásokra csak 5 százalék tesz félre.
Amikor megkérdezték, hogy miért tartja otthon a megtakarításait, 89 százalék úgy nyilatkozott, hogy kéznél legyen, ha szükséges, 67 százalék szerint túl kicsi a megtakarított összege, hogy befektesse, 52 százalék hamarosan fel akarja használni, 46 százalékot nem vonzanak a mostani alacsony kamatok.
Miért baj, ha a párnacihában tartjuk a pénzt?
Egyrészről inflálódik a pénz, másrészről eltűnhet, megsemmisülhet, nincs biztonságban és lemondunk a kamatokról – sorolta Kovács, ez utóbbival enyhe derültséget keltett az újságírók körében, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a mai alacsony kamatszinteknél ez utóbbi nem túl nagy vonzerő. Kovács elismerte, hogy az alacsony kamatszintek a készpénztartást erősítik, ám véleménye szerint így is érdemes körülnézni a piacon, mivel az évi pár százalékos kamat is több – a befektetési alapok akár kétszámjegyű éves növekedést is elérnek -, mintha otthon tartanánk a pénzünket.
Ha szeretjük is azt hinni magunkról, hogy racionális lények vagyunk, az érzelmeknek óriási hatása van a döntéseinkre, csak ezt sokszor elfelejtjük – mondta Szondy Máté pszichológus azzal kapcsolatban, hogy hogyan viszonyulunk a pénzügyeinkhez. Példaként említette, hogy a 2008-as válság hosszú évekre meghatározta az emberek kockázatvállalási hajlandóságát, a fiatalokét még jobban. Ilyenkor kapaszkodókra van szükségünk, a készpénz pedig kiválóan alkalmas arra, hogy csökkentse a pénz miatti szorongásokat – vélte a szakember. Szerinte ahhoz, hogy félretegyünk, kell egyfajta bizalom, egy pozitív jövőkép.
A bizalom tehát nagyon fontos, márpedig ez itthon nem túl magas és akkor finoman fogalmaztam
- mondta Szondy, aki szerint ez a fajta gondolkodás egyre több magyarnál jelenik meg. Ezzel szemben külföldön, akik látják a jövőképüket, azok sokkal nagyobb valószínűséggel tervezik a jövőjüket, amibe akár a megtakarítás is beletartozhat. Ez így egyfajta önbeteljesítő jóslattá válik, ám ennek van negatív oldala, ha nem látom a jövőmet, hanem úgy érzem, hogy fenyegetettségben élek, akkor sokkal kevésbé fogok tervezni, ami tovább növeli a szorongásomat is.
A magyarok nagy része továbbra is az államtól várja, hogy majd megoldja az időskori problémáit – tette ehhez hozzá Kovács, aki szerint európai összehasonlításban nem olyan rossz a helyzet, inkább a készpénzhasználatban vannak óriási különbségek: Svédországban 1 százalék alatt van a készpénz mennyisége, itthon 10 százalék felett.
