Az index harmadik éve csökken, most épp 34 ponton áll, ami az egyik mélypontnak számít a kutatás történetében – mondta Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese. A visszaesés oka, hogy bár az elmúlt években elindultak felfelé a jövedelmek, ám közben rendkívül alacsonyak lettek a kamatok, ami nem segítette a megtakarítási szándékot.

Mindez ahhoz vezetett, hogy drámaian nőtt az elmúlt években az úgymond párnacihában tartott készpénzmennyiség – mondta Kovács. Az MNB adatai szerint egyébként ez az összeg nagyjából 4900 milliárd forintot tesz ki. Jó hír ugyanakkor, hogy valamelyest nőtt és 44 százalékra emelkedett a megtakarítással rendelkezők aránya. Igaz, ez is relatív, hiszen 2011-ben még a magyarok 53 százalékának volt valamiféle pénzpiaci megtakarítása.

Persze nem mindenki azonos mértékben tesz félre: a nagy megtakarítással rendelkezők jellemzően jobban odafigyelnek a pénzügyeikre, próbálnak megfelelő befektetéseket találni, miközben a szegényebb réteg inkább otthon tartja a pénzét. Életkorban is van különbség, a fiatalok inkább a mának élnek, Kovács szerint a mostani generáció akkor sem takarít meg, ha lenne erre pénze – a 18-23 éves korosztályból minden negyedik ilyen. A 60 felettieknél ez csak 14 százalék. Éppen ezért az OTP vezérigazgató-helyettese szerint már az általános iskolában elkezdődne az öngondoskodás oktatása, ami ösztönössé tenné a megtakarítást – ennek része lehetne például az is, hogy készpénzmentes legyen az iskola.

A kutatásból kiderül az is, hogy évek óta nő azok száma, akik otthon tartják megtakarításaikat: 2017-ben 32, 2018-ban 41, idén már 45 százalék nyilatkozott így. Ma a megkérdezettek 37 százalékának van váratlan kiadásra félretett pénze, ami alapvetően jó hír, ám, 47 százalékuk készpénzben tartja ezt. És hogy mire tesznek félre? A fiatalok főleg az elektronikai kütyükre, az idősebbek betegségre és balesetekre. Érdekesség, hogy a gyerekkel kapcsolatos váratlan kiadásokra csak 5 százalék tesz félre.

Amikor megkérdezték, hogy miért tartja otthon a megtakarításait, 89 százalék úgy nyilatkozott, hogy kéznél legyen, ha szükséges, 67 százalék szerint túl kicsi a megtakarított összege, hogy befektesse, 52 százalék hamarosan fel akarja használni, 46 százalékot nem vonzanak a mostani alacsony kamatok.

Miért baj, ha a párnacihában tartjuk a pénzt?

Egyrészről inflálódik a pénz, másrészről eltűnhet, megsemmisülhet, nincs biztonságban és lemondunk a kamatokról – sorolta Kovács, ez utóbbival enyhe derültséget keltett az újságírók körében, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a mai alacsony kamatszinteknél ez utóbbi nem túl nagy vonzerő. Kovács elismerte, hogy az alacsony kamatszintek a készpénztartást erősítik, ám véleménye szerint így is érdemes körülnézni a piacon, mivel az évi pár százalékos kamat is több – a befektetési alapok akár kétszámjegyű éves növekedést is elérnek -, mintha otthon tartanánk a pénzünket.

Ha szeretjük is azt hinni magunkról, hogy racionális lények vagyunk, az érzelmeknek óriási hatása van a döntéseinkre, csak ezt sokszor elfelejtjük – mondta Szondy Máté pszichológus azzal kapcsolatban, hogy hogyan viszonyulunk a pénzügyeinkhez. Példaként említette, hogy a 2008-as válság hosszú évekre meghatározta az emberek kockázatvállalási hajlandóságát, a fiatalokét még jobban. Ilyenkor kapaszkodókra van szükségünk, a készpénz pedig kiválóan alkalmas arra, hogy csökkentse a pénz miatti szorongásokat – vélte a szakember. Szerinte ahhoz, hogy félretegyünk, kell egyfajta bizalom, egy pozitív jövőkép.

A bizalom tehát nagyon fontos, márpedig ez itthon nem túl magas és akkor finoman fogalmaztam

- mondta Szondy, aki szerint ez a fajta gondolkodás egyre több magyarnál jelenik meg. Ezzel szemben külföldön, akik látják a jövőképüket, azok sokkal nagyobb valószínűséggel tervezik a jövőjüket, amibe akár a megtakarítás is beletartozhat. Ez így egyfajta önbeteljesítő jóslattá válik, ám ennek van negatív oldala, ha nem látom a jövőmet, hanem úgy érzem, hogy fenyegetettségben élek, akkor sokkal kevésbé fogok tervezni, ami tovább növeli a szorongásomat is.

A magyarok nagy része továbbra is az államtól várja, hogy majd megoldja az időskori problémáit – tette ehhez hozzá Kovács, aki szerint európai összehasonlításban nem olyan rossz a helyzet, inkább a készpénzhasználatban vannak óriási különbségek: Svédországban 1 százalék alatt van a készpénz mennyisége, itthon 10 százalék felett.