Magyar Péter győzelme az egész régióban felkavarta az erőviszonyokat, új együttműködési formák látszanak kirajzolódni, de nem lehet tudni, hogy jön-e egy új Visegrád, netán a Schönbrunni Hatok lesz a nyerő formula? Erről ír az osztrák lapban Gerald Schubert külpolitikai szakíró, aki bőven lát nehézségeket a törekvések útjában.
Az orosz elnök azon van, hogy Ausztriából, Magyarországból és Szlovákiából jobboldali hatalmi tömb jöjjön létre az EU és az USA ellenében. Az osztrák lap olyan, a Kremlből kiszivárgott információkhoz jutott hozzá, amelyek vázolják, miként lehet létrehozni a „Közép-Európa” szövetséget.
Voltunk már a versengő európai nemzetállamok korában, ennek következményei miatt jött létre az unió – mondja Stefano Bottoni történész, aki szerint a magyar történelem legsikeresebb időszakaiban a szövetségi rendszerek adta lehetőségeket tudták kihasználni. Orbán Viktor Moszkva és Washington közti pávatáncának viszont aligha lesz jó vége.
Előkerültek a Habsburg kincsek, de valójában kinek a tulajdonát képezik?
A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.
1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.
Deák Ferenc Húsvéti cikke volt a kiegyezés nyitánya, százhatvan évvel a megjelenése után a mai magyar politika viszonyaira is érvényes, amit akkor a “haza bölcse” az együttműködés esélyeiről mond. Vélemény.
Alfred Redl ezredest az elmúlt több mint 100 évben sok mindennek tartották, volt ő a legförtelmesebb hazaárulás megtestesítője, a hírszerző szolgálatok játszmájában homoszexualitásával zsarolt áldozat, vagy ahogyan Szabó István ábrázolja filmjében, az Osztrák–Magyar Monarchia önnön nemzeti gyökereitől elidegenedett hivatalnoki karának jellegzetes figurája, aki a megfelelés érdekében előbb a múltját, majd a családját és a barátait, végül önmagát árulja el. De ki volt Redl ezredes valójában, és milyen magyarországi szála volt a nevével fémjelzett kémbotránynak?
A rendszerváltást hozó bársonyos forradalom, majd a közös állam felbomlása óta eltelt idő fő tanulsága, hogy a cseh paternalizmustól megszabadult Szlovákia bebizonyította, annak ellenére képes az önálló létre, hogy Csehország továbbra is stabilabb és fejlettebb állam. A két nép kapcsolata a szakítás óta is szoros, most Robert Fico barátkozása Vlagyimir Putyinnal éket ver közéjük.
A propagandista kerekasztal az orosz állami televízióban ismét remekelt.
Egy olasz tiszt által hátrahagyott napló vezetett a bombatölcsérben lévő tömegsír nyomára.
Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.
Százötven éve, 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből az osztrák–magyar északi-sarki expedíció, amely felfedezte a Jeges-tengeren, az Északi-sarkhoz közel fekvő Ferenc József-földet. A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll, és gyakorlatilag lakatlan; van, amikor −54 °C ott a hőmérséklet.
Habsburg Eduárd osztott meg egy ritkán látott archív felvételt, amelyen a még csak 24 éves Károly, a majdani utolsó magyar király és osztrák császár és menyasszonya, a 19 éves Zita hercegnő látható.
Még a lövedéket is megtalálták, amelyik a katona halálát okozta.
Trianon közel sem okozott olyan mély sebeket a magyar gazdaságban, mint azt emlegetni szokás – erről Tomka Béla történész beszélt a hvg.hu-nak. A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára azt is vitatja, hogy lenne értelme ma újraépíteni a Kárpát-medence gazdasági térségét, ám szerinte az EU-val szakításnak végzetes hatása lenne a száz éve elcsatolt részekkel való kapcsolat szempontjából is. Interjú.
200 év után kivonulnak az országból a hajdan legnagyobb földbirtokosnak számító Rothschildok.
Másodpercek alatt évszázadok fordultak – ezzel magyarázza Hatos Pál, az őszirózsás forradalomról most könyvet írt történész, hogy a magyarok miért nem gyászolták a Monarchiát, és miért támogatták a forradalmakat.
Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban hullott szét a Monarchia, és bár ezzel a magyarok vágyott függetlensége megvalósult, a Trianon-trauma mindent maga alá temetett.
