Ha 35 évvel ezelőtt kérdezik, jó hírnek tartotta volna, hogy egy kínai autógyártó fejlesztési központot hoz Budapestre, most azonban hümmögéssel fogadja a BYD érkezését Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, aki a VIG Befektetési Alapkezelő konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen beszélt erről. Szerinte a német autógyáraknak is legalább 15-20 év kellett, hogy a letelepedés után kutatást is hozzanak Magyarországra. A kínaiak arról beszélnek, hogy ez egy 100 milliárdos beruházás, ha kapnak hozzá 20 milliárd forint állami támogatást. Ebből szerinte csak az utóbbi 20 milliárd a biztos, ha pedig valóban létrejön a beígért 2000 mérnöki munkahely, annak is lesznek követelményei, például anyanyelvi kínai nyelvtudás.

Sokkal kedvezőbb véleményen van a beruházásról Pogátsa Zoltán közgazdász, aki szerint a rendszerváltáskor Kína 30 évvel mögöttünk volt, ma viszont 30 évvel előttünk van. „Amit megcsinált 30 év alatt Kína, azt mi is megcsinálhattuk volna, ha a rendszerváltás idején elkezdünk befektetni oktatásba és technológiába” – mondta ezzel kapcsolatban (az Antall-kormány idején az iparért felelős Bodnak válaszolva). Ehelyett a külföldi működőtőkére tette le a voksát az akkori kormányzat, aminek köszönhetően a magyar gazdaság máig a multik összeszerelő-üzeme, a gazdaság alakítói továbbra is ebben gondolkodnak, még ha tagadják is.

Pogátsa szerint könnyű lesz észrevenni, ha a magyar gazdaság már nem összeszerelő-üzemként funkcionál: abból fog látszani, hogy magasak lesznek a bérek, jelenleg azonban erről szó sincs. Kínáról pedig idejétmúlt kép él az emberekben, továbbra is a gyorséttermeket és a kisboltokat azonosítják az országgal, amely időközben technológiai vezetővé vált.

Azt, hogy idehozza a BYD a fejlesztőközpontját, elképesztően fontos és jó dolognak tartom”

– tette egyértelművé a közgazdász, aki szerint a kormány által hangoztatott 100 új gyár helyett 100 új fejlesztőközpont kellene. Az szerinte nem lehetséges, hogy a beruházásból csak az állami 20 milliárd forint valósuljon meg, az vonzza magával a befektetés többi részét. A BYD beruházását jó iránynak tartja, az viszont elgondolkoztató szerinte, hogy már a legelsőnél elgondolkozunk, van-e elég mérnök az országban.

Závecz Tibor szerint, ha 30 éve megkérdezték volna egy ilyen beruházásról az embereket, a többség a kérdést se vette volna komolyan. Most viszont már látszik, hogy a három készülő nagyberuházás (a BYD, a CATL és a BMW gyárai) egyenként is kézzelfogható hatással lesznek a magyar GDP-re. Szerinte a kulturális különbségek miatt viszont van félsz az emberekben, nyitott kérdés, hogy mi lesz, ha megjelenik 30-40 ezer kínai Debrecenben.

Épül a CATL debreceni gyára

Reviczky Zsolt

Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amikor a rendszerváltás után megjelent a külföldi tőke Magyarországon, megtanultuk, hogy a kultúra nagyon fontos. Volt olyan francia cég, ahol még az ásványvíz is francia volt, a magyar hozzáadott érték így minimális maradt. A legtöbb külföldi beruházó hasonlóan gondolkodott, kivételt a Suzuki jelentett, mivel nekik 60 százalékban helyi beszállítókkal kellett együtt dolgoznia, hogy eladhassák európaiként az itt gyártott autókat. Bod azt is felidézte, hogy a különböző nemzetiségű cégekkel máshogy kellett tárgyalni, a Suzuki vezetője például hosszas tárgyalás után még a vezérigazgatói széket is felajánlotta neki.

A kínaiakkal viszont az a tapasztalat, hogy egyáltalán nem adnak át technológiát, a volt jegybankelnök szerint nem fognak Magyarországon fejleszteni. Még a baráti, nyugati cégeknek is hosszú időbe telt, hogy ilyen folyamatokat Magyarországra telepítsenek, a győri egyetemen például évtizedek kellettek, hogy kifejlődjön a szükséges oktatás. Az ideérkező cégek Bod szerint nem a GDP-t tolják meg, csak az exportot és az importot. Szerinte nagy kockázata van annak, ha a magyar kormány a kommunista Kínára tesz tétet, miközben van egy amerikai orientációjára is, az pedig kérdéses, hogy mi fog megvalósulni a tervekből, hiszen a Fudan Egyetem budapesti campusát is bejelentették, aztán végül mégse lett semmi.

Pogátsa szerint viszont nem kell találgatni, pontosan lehet tudni, hogy mi fog történni a BYD-központban, hiszen bejelentetté: a kínai technológiákat fogják Európára szabni, az európai szabványoknak, elvárásoknak való megfelelést fogják kutatni a magyar kutató. Ő merne arra fogadni, hogy meg fog látszani a beruházás a magyar GDP-ben. Szerinte az ország elmaradottabb részein a gyárak is magasabb hozzáadott értéket jelentenek, a béreket is ismerjük már Debrecenben és Szegeden, ami rá is ijesztett a helyi vállalkozókra. Ezt ő is egy keveset tárgyalt, de valós veszélynek tartja: mi lesz akkor, ha ezek a gyárak elszívják a munkavállalókat a térség kkv-itól?

A CATL és a BMW beruházásai szerinte Debrecent 30 évvel előrerúgják az időben, amivel a város ott fog tartani, mint most Győr vagy Kecskemét. A magyar gazdaság drámája viszont az, hogy Kecskemétből vagy Győrből nem lett Inglostadt (az Audi központja) – tette hozzá. Debrecenben szerinte a gyárak logisztikai és infrastrukturális fejlesztéseket is magukkal hoznak, már most látszik, hogy tanácsadócégek és szállodák költöznek a városba. Szerinte ez és a szegedi beruházás már 2026 végétől látszani fog a magyar GDP-ben.

Závecz szerint az ország fejlettségét bemutató térképeken jól látszik, hogy azok a legfejlettebb területek, ahová a gyárak bevonultak. A magyar vállalkozókra szerinte nagyon ráfér, hogy megváltozzanak a gazdasági körülmények, mert a többség nem kellően ambiciózus, nem akar terjeszkedni, örül, ha azt a szintet fenn tudja tartani, amelyen jelenleg működik.

Pogátsa szerint az ázsiai gazdaság emelkedése megállíthatatlan, a 21. század pedig Kína évszázada lesz. Felidézte, hogy ez a folyamat Japánban, a Meidzsi-restaurációval kezdődött, innen terjedt át az egykori japán gyarmatokra, majd érkezett meg Teng Hsziao-ping alatt Kínába. Azóta rendszeresen megírják, hogy a kínai növekedés mindjárt összeomlik, de ez eddig egyszer sem következett be, és ezután sem fog.

Bod Péter Ákos szerint jó látni, hogy a befektetők látnak potenciált a térség vállalataiban, de az szerinte az igaz, hogy a magyar vállalkozói kultúra óvatoskodó, bujkáló, aminek köszönhetően jó a cégek túlélési képessége, ugyanakkor nem túl dinamikusak. A keleti periféria szerinte fokozatosan átveszi a déli országok szerepét, de Magyarország a régióban sereghajtó, amiben a politikai struktúrának is komoly szerepe van.

zekhez a szereplőkhöz.