Új társadalmi szerződést sürget a populizmus visszaszorítására Joseph Stiglitz, aki úgy látja, a globalizáció jelenlegi szakasza a korábbinál lassúbb növekedést produkál, és destabilizálja a társadalmat.
Mostanra általános vélekedéssé vált, hogy egy populista fordulat következett be a világban, amit sokan a demokrácia ellenében, romboló folyamatként határoznak meg. De mi az a populizmus, és hogy került Magyarországra? Erre kereste a választ Antal Attila.
Emmanuel Macront és Orbán Viktort is bírálta a liberális Mark Rutte egy fórumon. A francia államfőt azért, mert reformtervei szerinte nem konkrét célok elérést szolgálják: az integráció az integrációért nem old meg semmilyen problémát. A magyar miniszterelnököt és pártját pedig az Európai Néppártnak szánt „oldalvágásban” említette.
Kedvezőek a növekedési mutatók az Európai Unió északnyugati és keleti tagállamaiban, ahol egyre inkább szakmunkáshiány mutatkozik – állapítja meg a német Deutsche Welle, mely összeállításában egy cseh cég példáján mutatja be: a munkaerőhiány komolyan akadályozza a fejlesztési terveket abban a Csehországban, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség az egész Európai Unióban – mindössze 2,7%.
Lengyelországban éppen per folyik Lech Walesa ellen, ugyanis felmerült, hogy a 70-es években beszervezte a titkosszolgálat. Tagadja, elege van már a világból. A Heti Válasznak adott interjújában pedig arról is beszélt, mi a véleménye a magyar és a lengyel kormányról.
Orbán: Európa új erős embere címmel írt könyvet a magyar miniszterelnökről Paul Lendvai magyar származású osztrák közíró. A kötetben a Newsweek cikke szerint Lendvai azt magyarázza el, hogyan lett az antikommunista demokrata Orbánból, és alakított az agresszív nacionalizmus ideológiájával egy baloldali diákmozgalmat, a Fideszt egy jobboldali populista párttá nagyjából egy évtized alatt.
Attila, a hun egy berlini színházban kelt riadalmat szeptember vége óta. Dömötör András fiatal magyar rendező alkotása épp akkor szembesíti a szélsőséges nacionalista ember archetípusával a németeket, amikor a Bundestagba jutott az első radikális, etnicista német párt. A rendezővel még a premier előtt beszélgettünk Berlinben.
A neves szociálpszichológus szerint ma a legnagyobb veszély nem a terrorizmus, hanem a radikalizálódás, a populizmus előretörése – amit Amerika mellett például Magyarországon is tapasztalhatunk.
Két nappal a német választások után a megújuló EU-nak nem annyira a tartalma, mint inkább a formája a fő kérdés. Visszaüthet az eurofób retorika, ha az EU külső körébe szorulunk a reformok után. Vélemény.
Visszaestek, de eltűnni nem fognak: a Brexittől a rezsicsökkentésig terjed a spektrum.
Az iszlámellenességet, az antiszemitizmust és a homofóbiát súroló retorikát a politikai fősodor is beveti több európai országban – állapította meg a populizmusról és a gyűlöletbeszédről szóló jelentésében az Európa Tanács szakértői bizottsága.
René Cuperus holland szociáldemokrata politológus szerint sokan okkal félnek attól, hogy a jövő sokkal rosszabb lesz, mint a múlt. Azt mondja, ha a Nyugat nem tanul Közép-Európa hibáiból, akkor ott is hatalomra juthatnak autoriter vezetők. Interjú.
A franciák hetven százaléka fix fizetéssel, szociális biztonsággal járó munkavállaló szeretne lenni. Egyebek mellett ez derült ki a Credoc független francia tudományos műhely felméréséből. Közvetlenül az elnökválasztás második fordulója előtt.
Ritkán nyeri el a világ figyelmét Hollandia, tegnap azonban felvonult Hágában a világsajtó, és ma megannyi ország vezető politikusa igyekszik saját nézőpontjához torzítani a választások eredményét. Mark Rutte nyert az európai liberálisok pártcsaládjából, Geert Wilders és az európai populisták álmai pedig elporladtak. Jelent ez trendfordulót? És mi köze az egészhez Erdogannak és Trumpnak? Összeszedtük a válaszokat.
Rendkívül magas részvételi arány mellett a miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért szerezte meg a szavazatok 21 százalékát, míg Geert Wilders pártja 13 százalékot kapott. A Szabadságpártot kis híján a holland kereszténydemokraták is beérték.
Az USA és Nagy-Britannia után az európai kontinensen is folytatódik-e a populisták előretörése – ez a jövő heti hollandiai választás fő tétje. Az Oroszország-frász mindenesetre érezhető, a hackertámadástól tartó hatóságok úgy döntöttek, kézzel számolják meg a voksokat.
Elvben igen, de hosszú távon erre nemigen van példa a gyakorlatban. Erre a megállapításra jutott a European Economic Advisory Group (EEAG), melynek tagjai tekintélyes közgazdász professzorok.
Erre az összefüggésre hívja fel a figyelmet a Transparency International kutatási igazgatója. Finn Heinrich a 2016-os jelentést kommentálva megállapítja: a populista politikusok felemelkedése jelentős részben annak köszönhető, hogy bírálják a korrupt eliteket, szembeállítva annak tagjait a marginalizálódó munkavállalókkal.
Populista tendenciák gyengítik az EU-t. Erről nyilatkozott az Európai Központi Bank elnöke, aki általában visszafogottan beszél politikai kérdésekről.
Befellegzett a politikai korrektségnek Donald Trump hatalomra kerülésével, "lekapja rólunk a szájkosarat", és végre Orbán Viktor és Európa is felszabadul a liberális béklyóból? Mit kell tudni a Trumphoz közeli új jobbos mozgalomról, amely sok elemében a Fideszhez hasonló dolgokat mond, egyik arca pedig egy katolikus meleg brit újságíró?
