Applebaum: A képmutatás a populisták fő fegyvere

Nem az idegengyűlölet, ami összeköti az új populistákat. A képmutatás az – írja.

  • T. R. T. R.
Applebaum: A képmutatás a populisták fő fegyvere

Anne Applebaum amerikai történész és újságíró, a Kelet-közép-európai régió szakértője, most a Washington Post oldalán közölt publicisztikát a populizmusról és a populistákról.

Az elmúlt hónapokban kutatók, publicisták és elemzők könyvtárnyi irodalmat közöltek, arra keresték a választ, kik is azok a populisták, akik egyre több országban kerülnek hatalomra. Applebaum is ezek közé tartozott, ő is megpróbálta elmagyarázni, hogy miért kezdett sok politikus idegengyűlölő szólamokat használni, miért kezdték támadni az eliteket és a nemzetközi intézményeket. Szerinte azonban ő is, mások is, tévedtek a populistákat illetően.

Elméletünk hibás volt – írja.

Applebaum szerint ugyanis:

  • nem a rasszizmus, az identitáspolitika vagy a nacionalizmus köti össze Trumpot, az európai populistákat és a világ többi nacionalista vezérét,
  • nem az adatok elemzése vagy a netes trollok hadműveletei a legfontosabbak,
  • a lényeg, ami közös Trumpban, Orbánban, Babisban, Kaczynskiben és Le Penben, az

a képmutatás.

Ezek a politikusok nem törődnek az emberekkel, ezek a politikusok pusztán vásári árusok. Nem ellenségei a nyugati rendszernek, olyan politikai művészek ők, akik hasznot akarnak húzni belőle – írja Applebaum.

Anne Applebaum
Fülöp Máté

Példákat is sorol a történész: amikor Trump bevándorlókat dolgoztatott golfklubjában, miközben hónapok óta a menekültellenes fallal kampányol. Vagy Babis cseh kormányfő, aki szintén menekültellenes hangokat üt meg, de Csehországnak bevándorlókra van szüksége gyáraikban. Applebaum példaként hozza a menekültellenes Orbánt és a Fidesz letelepedési kötvényét is, amivel majd 20 ezer külföldi jutott magyar – és ezzel uniós – papírokhoz. De a képmutatás nem csak a hatalmon lévő populisták sajátja, erre Le Pen a példa, aki hosszú ideig tartotta fenn Európa-ellenes pártját uniós pénzből.

A képmutatás segít megérteni, hogy a fent említett vezetők miért esnek neki a szabad sajtónak és a független igazságszolgáltatásnak, miért próbálnak befolyást szerezni az ügyészségben és a rendőrségben, amikor a hatalom közelébe jutnak – írja Applebaum.

Publicisztikáját azzal zárja, hogy

a képmutatás a magyarázat arra is, miért notórius hazudozók a populista vezetők. Saját meggyőződésük ugyanis nagyban különbözik attól, mint amit a nyilvánossággal megosztanak, amit választóikkal megpróbálnak elhitetni.