Pár éve még az volt az ígéret, hogy 2026-ban robogni fog a már 2024-2025-ben szélsebes tempóra kapcsolt magyar gazdaság. Aztán fokozatosan lett egyre óvatosabb a jóslat – ahogyan az már négy éve minden egyes évben történik.
2026 olyan év lehet, amikor a piacok egyszerre néznek szembe a gyenge gazdasági növekedéssel, egyre több geopolitikai kérdőjellel és továbbra is erős részvénypiaci lendülettel. Bár az értékeltségek magasak, és a befektetők óvatosabbá váltak, sok jel utal arra, hogy a részvények jövőre is jobb formában maradhatnak, mint a kötvények. A mesterséges intelligencia körüli beruházási hullám továbbra sem csillapodik, itthon pedig a választások értelmezhetik újra a forint pályáját. Mi várható idén a világgazdaságban? A Concorde év eleji elemzése.
A Boston Consulting Group előrejelzései alapján a globális gazdaságban, az üzleti életben és a politikában is gyorsuló ütemben jelentkezik a bizonytalanság, a komplexitás és a zűrzavar. A mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika területei előtérbe kerülnek, a klímapolitikában széthúznak a nagyhatalmak, a bizonytalanság miatt az állam szerepe nő, a konfliktusok sűrűbbek. Mindemellett azért van fény is az éjszakában.
Közismert, hogy Donald Trump orra már a világ végéig érne, ha minden egyes hazugságánál úgy megnőne az, mint a mesebeli Pinokkiónak, ám összegyűjtve mégis ütős az amerikai elnök hazugsággyűjteménye. A Fehér Ház ura által minden bizonnyal csodált Vlagyimir Putyin sem igazmondásáról híres, ám a BBC most inkább azt elemezte, az orosz elnöknek miként sikerült az oldalán tartania a korábban komoly politikai hatalommal is rendelkező oligarchákat. A Kilátóban szó esik arról is, miért csökken Németországban a templomok száma, és mi lesz az egyházi ingatlanokkal, s hogy miben kell változtatnunk, ha 2026-ban is fittek akarunk maradni. Végül egy teniszhír: felemásra sikeredett a nemek harca, az elemzők azt találgatják, mi értelme volt egymás ellen játszani a női világelsőt, illetve a férfi világranglista 671. helyén álló, ám a meccset megnyerő férfiteniszezőt.
Danival, befektetési igazgatónkkal beszélgettünk egy boldog, karácsonyi rendezvényen: Zsolt, ha minden évben 14 százalék lesz a hozamod, én minden évben nagyon boldog leszek. Dani, ha minden évben 14 százalék lesz a hozamom, én minden évben nagyon szomorú leszek. Majd vigasztaljuk egymást.
Orbán Viktor szerint újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy a közjogi rendszer jó-e úgy, ahogy van. Jó-e a mostani kormányforma, vagy esetleg át kellene-e térni elnöki rendszerre? Esetleg valami unortodox hungarikum berendezkedést kellene kialakítani, mint például a horthynosztalgikus kormányzóság?
Mivel a látványosan csökkenő demográfiai adatok és az elmagányosodás világjelenséggé váltak, mindenki a saját megfejtéseivel állt elő az okokról. Erre tett kísérletet ebben az évben az összes Kokett hírlevél is. Milyen megfejtéseket kaptunk, és hogyan lehet megállítani a romantika recesszióját?
December végén lehetetlen elmenekülni a topbestleg-szelektálás elől, ennek a levélnek se fog menni. Pedig most, hogy látni végre az eget, leginkább azt mondanám, mindenki menjen ki és nézze meg a hozzá legközelebb eső fákat. Ha ez nem opció, van kultúrajánlat.
Mennyiért keltek el az utolsó amerikai egycentesek, mikor megy újra ember a Holdra, hogyan alakult ki a postaszolgáltatás, mennyibe kerül pénzt bedobni a Trevi-kútba, hogyan lehet euromilliós Picasso-képet nyerni? Körkép az e heti Kilátóból.
Aki már novemberben elkészült a bevásárlással karácsonyra, az ügyes, de nem volt egyedül: egyre többen próbálkoznak korán beszerezni az ajándékokat. Az is sok mindent elárul rólunk, minek a forgalma ugrik meg leginkább az ünnepek alatt.
Az elmúlt időszakban sok magyar befektető szembesülhetett azzal, hogy a kriptovásárlás már nem egészen ott és úgy működik, ahogy eddig megszokta. A szabályozás szigorodott, több szolgáltató hátrébb lépett – de a kripto iránti kíváncsiság maradt. Az ünnepek előtt tisztázzuk, mi a helyzet most kripto-ügyben itthon, és mire érdemes különösen figyelni.
Egyre inkább teret nyer az AI-first gondolkodás: az első kérdésünk sokszor már eleve az, hogy AI-jal nem lenne gyorsabb (és/vagy jobb)? Év végi cikkünkben személyes példát mutatunk be Julian King, Boston Consulting Group partner és igazgató gyakorlati tanácsain keresztül – hátha 2026-ban jól jönnek majd ezek a megoldások.
Donald Trump kiszámíthatatlan és hadilábon áll az igazsággal, ám – állítják európai elemzők – abban jó az amerikai elnök, hogy elindítson egyes békefolyamatokat. Az év végén mindenhol divat kiválasztani az esztendő szavát, a legtöbb országban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kifejezések végeztek első helyen. Felmerült, hogy más fotós készíthette a vietnámi háború leghíresebb képét, mint akit eddig ismert el a történelem. Az e heti Kilátóból az is kiderül, hogyan működnek az emberi agysejteket felhasználó számítógépek, és hogy miért hirdetnek meg valójában nem létező állásokat vállalatok.
A történelem egyik legnagyobb szervezeti paradigmaváltása zajlik a szemünk előtt. Az már látszik, hogy nem érdemes egyszerűen technológiát üldözni: a lényeges kérdés inkább az, hogy miben tudják konkrétan a saját szervezetünket segíteni az új AI-eszközök, és miben a legjobbak már most az embereink?
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen történt szexuális erőszak ügyében nemrég született felmentő ítélet újra fontos kérdést vetett fel. Szexuális bűncselekményeknél a büntetőjogi felelősség továbbra is csak a kényszerhez köthető-e, vagy indokolt lenne egy, már a beleegyezés hiányára épülő tényállási megoldás? Az e heti Közlönyben annak járok utána, hogy milyen módon lehet bevezetni az utóbbi szabályozást, amit nővédő csoportok szorgalmaznak.
Egy sportcsarnokban a társadalom elég széles spektruma megjelenik, sokkal koncentráltabban és látványosabban, mint a mindennapokban. Bevallom, nehéz megpróbálnom azonosulni bármivel, amit az ultráknál láttam, egy dolog viszont ismerős volt: a szenvedély.
Térdig járunk az ilyenkor szokásosan csillogó műhóban, de ez a levél még nem vet számot 2025-el. Másfél hónapja ért véget Budapest legújabb nemzetközi filmfesztiválja, a BIFF, én pedig a zsűrizés miatt láthattam rajta egy rakat filmet. Most, hogy közelít a szeretet ünnepének nevezett eseménysorozat, az ország pedig tovább zakatol az embertelenség irányába, összeválogattam a szekciómból a magyar forgalmazónál már landolt filmeket.
Milyen nyavalyáktól szenvedtek az amerikai elnökök, milyen a talpas és a talp nélküli betű, melyik országok tiltanák el a közösségi médiától a fiatalokat, miben első az olasz konyha, és az ember vagy a szurikáta hűségesebb a párjához? Körkép az e heti Kilátóból.
Többen bringáznak rendszeresen a fővárosban, mint eddig bármikor – ezt a statisztikát sikerült úgy kicsavarni, hogy az autólobbi szerint fölöslegesek a kerékpáros fejlesztések. A friss közlekedési adatokból az is kiderül, hogy hiába terjedt el a home office, soha nem vitte el még ennyi idejét a magyaroknak a közlekedés.
Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy miféle sport ez a bizonyos átsúlyozás, milyen súlyokat kell átcipelni innen oda vagy onnan ide, lehet-e gyakorolni otthon is, vagy jobb ezt edzővel, edzőteremben? Nem veszélyes-e, egészséges-e egyáltalán? Az átsúlyozások szokásos ideje pénzügyekben is az év elejére esik.
