A Tisza Világ applikációból kikerült személyes adatok gátlástalan kormányzati kampánystratégia eszközévé váltak, a helyzet pedig a megtépázott magyar jogállamot sem kíméli. A hatalom a zűrzavar uralásával igyekszik kontrollálni az eseményeket, de kérdéses, valójában ki irányít.
Ott voltam Michigan államban Donald Trump utolsó rallyján, és ott voltam Győrben, Orbán Viktor országjáró turnéjának első állomásán. Mostanra nagyjából annyi maradt a választók szabad akaratából, hogy „majd én eldöntöm melyik propagandának akarok bedőlni”. Az én propagandám, az én döntésem.
A Radioheadről elsőre keveseknek juthat eszébe a felemelő, örömteli vagy rommá táncolható jelző, pedig a zenekar a hiperlelkes közönséggel együtt ezt a hangulatot hozta az amúgy esős Madridba – és ezzel aláhúzta, miért van szükség rájuk ma is.
Kinek adtak először kezdetleges útlevelet, hány ezer évre szól a leghosszabb börtönbüntetés, jön-e a jégkorszak, milyen veszélyt jelent az űrszemét, s melyek a pápa kedvenc filmjei? Körkép az e heti Kilátóból.
Véget ért a rekordhosszúságúra nyúlt amerikai kormányzati leállás. A 42 nap során a statisztikagyár is bezárt, kulcsfontosságú adatokat nem számoltak ki, és nem publikáltak, a meg nem jelent adatok listája napról napra egyre hosszabb. Érdemes az így kialakult adatsivatag hosszú távú következményeivel is számolni.
Egy tökéletes szakmaisággal elkészített statisztikát is csúnyán félre lehet érteni, ha nem elég jól magyarázzák el, miről szól pontosan. Álljon itt ennek néhány nagyon különleges, első ránézésre kimondottan félrevezető példája!
Mindenki kétharmados győzelemre hajt, az aranynak ez idén már sikerült. Az év eleje óta október közepéig a dollárban számolt ára hozzávetőleg a kétharmadával ment fel, folyamatosan újabb történelmi csúcsokat döntögetve – majd az elmúlt hetekben korrigált egy jót.
A Boston Consulting Group augusztusi jelentése aláhúzza: nem pusztán „zöldügyről” van szó. Ez a divatipar egyik legnagyobb kiaknázatlan üzleti lehetősége.
Már nem is az államok egymás közötti küzdelme veszélyezteti leginkább a demokráciát, hanem a technológiai cégek élén álló akaratos milliárdosok. Hogy miként lehet megküzdeni velük, arról a Carnegie Alapítvány elemzése árul el részleteket. Ha már válságok, akkor még egy tanulmány, amely bebizonyítja, ha a férfiak engedik, a nők inkább értenek a béketeremtéshez és fenntartásához, mint a kakaskodó alfahímek. Bár már elmúlt Halloween, nem csitulnak a viták arról, elfogadható-e a keresztény világban ez az ünnep, ami mint a The Conversation cikkéből kiderül, nem is annyira pogány, mint sokan állítják. Két cikk a pénzről: az egyik arról, hogyan szállja a meg a digitális szex világát a mesterséges intelligencia, a másik arról, hogy Marseille-ben kik juthatnak igazi ételcsodákhoz egy euróért.
Unos-untalan a kiégésről hallunk mostanában. Egyre több cikk jelenik meg a témában, podcastok, workshopok szólnak erről, sokan kérnek segítséget tőlünk is. A jelenség tehát létezik, de van rá megoldás?
Egy ország vasúthálózata sok mindent elmond az országról. Mobilitás, kolbász, benzin. Balásy Zsolt aktuális megfejtése.
A tervek szerint 2026. január 1-jétől Magyarországon bárki online beülhet bírósági tárgyalásokra. Az innováció egyszerre ígér átláthatóságot és teremt komoly adatvédelmi és működési kockázatokat, ráadásul a bírósági munka eddig meglehetősen zárt – és ebből fakadóan méltóságteljes – világát a közösségi média reflektorfényébe helyezheti.
Magyarországnak van egy crusha. A korábbi politikusokból kiábrándult emberek most úgy rajonganak a potenciális új vezetőért, mint ahogyan plátói szerelmeik iránt szoktak. Mit jelent a politikai remény, és mit tanulhatunk róla a popkultúrából?
A Fővárosi Közgyűlés nagy port kavaró – pun intended – adok-kapokja mentén tulajdonképpen megtekinthettük, hogyan zajlik a demokratikus vita, de az eredmény egyelőre inkább hasonlít egy Pintér Béla darabra.
Hogyan lehet elbotlani a parlamenti küszöbön, mi van, ha gép ír alá az amerikai elnök helyett, melyik ország világbajnok nemcsak fociban, hanem államcsődben is, melyik volt a történelem legértékesebb vállalata, hol nyílt meg a legnagyobb ortodox keresztény templom? Körkép az e heti Kilátóból.
Egy kis pihenéshez mindenkinek joga van, pláne ha a nyáron nem használta el az összes nap szabadságát. Az nem lepett meg, hogy Európában melyik országokban vehetik ki a legtöbb napot az emberek, a globális lista első két helyezettje annál váratlanabbul ért.
Ha az a kérdés merül fel, hogy részvény- vagy kötvénybefektetésekkel leszünk-e boldogabbak – vagy ami még inkább fontos, gazdagabbak – az elkövetkező három-öt évben, akkor én az előbbire fogadnék.
Ha problémával találkozunk, a megoldáshoz először a jó kérdéseket kell, hogy feltegyük. Hogy képesek legyünk rájönni ezekre a kérdésekre, elengedhetetlen a kritikai gondolkodás képessége. A generatív AI korában egyre fontosabbá váló skillt épp a mesterséges intelligencia segítségével sajátíthatják el a munkavállalók.
Lesz budapesti Trump-Putyin csúcs? E kérdés továbbra is lázban tartja a kormánypártiakat, s a találkozóban reménykedőket egyáltalán nem zavarja, hogy az orosz elnök nem akarja lezárni a háborút. Hollandiában megtorpanhat a szélsőjobb, Párizsban még menekülnek a Louvre-ba betört rablók, miközben mi meg harcolnánk a szervezetünket lassan feltöltő mikroműanyagok ellen. Végül arról is ír a Kilátó, miért van az, hogy akadnak emberek, akiknek eszébe sem jut szexelni.
Gig economy, portfóliókarrierek, digitális nomádok. A munkavégzést érintő átalakulás nem fokozatosan zajlott le az elmúlt évtizedekben: 2020 óta ugrásszerű, egész társadalmakat érintő változások formálják, hogyan keresünk pénzt. Mi az a pszichológiai szerződés és mit kell megértenie a mai vezetőknek?
