A Ferenciek tere és a Szabadság híd után a Petőfi hidat foglalták el kedd este a tüntetők, akik a Pride betiltását lehetővé tevő törvénymódosítás miatt gyűltek össze. Igaz, a rendőrsorfalon nem jutottak át Budára. Szabó Bálint pedig végül egy rendőrautó alá került. A kedd esti demonstráció eseményei fotósaink szemével.
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Novák Előd javaslata száműzné a középületekről a „megbotránkozást keltő”, a magyar nemzeti lobogót „meggyalázó” szivárványos zászlókat. A tilalom ötletét a kormányzat is támogatja, bár Orbán Viktor 2021-ben még Budapest „utcaképéhez tartozónak” nevezte a szivárványszínt, a Karmelitára azért nem tűzte ki a zászlót.
A képek őrültek, de a tanulság súlyos: visszafelé is folyhat az idő, és találhatjuk még magunkat a sötét múltban, ha nem figyelünk. Földes András írása egy régi felvonulásról.
Az sem akasztotta meg az érvelésben, hogy épp most tiltották be.
Filmajánlóval reagált a rendező a felvonulás betiltására.
A rendőrség nem engedélyezte az Erzsébet hídra bejelentett demonstrációt, de a Ferenciek terén tüntethetnek. A képviselő szerint, ha elegen lesznek a Ferenciek terén, akkor a rendőrök maguk fogják lezárni a hidat.
A rendező tett egy javaslatot arra, hogy mit lehetne mondani, hogy „ne érezze magát az ember ennyire reménytelenül ebben a szartengerben”.
Volker Türk rendkívül nyugtalanítónak nevezte a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását és minden olyan jogszabály módosítását kérte, ami hátrányos megkülönböztetést jelent az LMBTQ-személyek számára.
A pszichológus szerint kiszámíthatatlan hatások érhetik a gyerekeket a Pride-on. Igaz – és ezt ő is elismeri –, mindezt semmilyen kutatás nem támasztja alá.
Pont azért védi a gyülekezési jogot az Alaptörvény, hogy olyan tüntetést is meg lehessen tartani, ami valakinek nem tetszik – úgy fest, pont ezt nem érti a hatalom. Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi szakértőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A momentumosokkal együtt tiltakozó független Hadházy Ákos szerint „a hatalmat mindennél jobban zavarja az, ha ellenszegülnek neki”. Egyúttal újabb tüntetést is meghirdetett jövő keddre, az Erzsébet hídhoz.
A miniszterelnököt a Pride aggasztja, Budapest főpolgármesterét pedig a „fékevesztett hatalom” gyűlölködése.
“Csúsznak egyre lejjebb, ássák már a saját sírjukat, csak hát már ásnák gyorsabban” – nyilatkozta a nyelvész a Fideszről.
Ha Magyar Péter illiberális jobboldaliakat akar bevonzani, akkor nem állhat ki a Pride mellett. Ezzel a stratégiával azonban sikerül újra a jövőbe utalni egy alapvető problémát: a magyar társadalomból kiveszett empátiát. Nem harcolhatunk a szabadságért a szabadságunkat föláldozva! – állítja Schilling Árpád, rendező.
A miniszterelnök rohamosan durvuló retorikája mellett több elemében is inkább hangos, mint veszélyes kardcsörtetésnek tűnhetett az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A gyülekezési jog rapid korlátozása azonban egyértelművé tette, hogy a kormány ténylegesen élni készül új jogi fegyvereivel. Pap András Lászlóval, az MTA doktorával értelmeztük a tervezett változásokat.
Deutsch Tamásnak a sokszínűségről a hányás jutott eszébe. Volt, amikor még szivárványos zászló előtt fotózták.
Csak egy szivárványos zászló takarja.
A kegyelmi botrány kirobbantója szerint a bírók az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, ha úgy ítélik meg hogy a magyar jogi rendelkezések nincsenek összhangban az uniós joggal.
„Keresett kifejezés” címkével jelöli a Google Trends Magyarországon a pride-ot, és nem véletlen: az elmúlt napokban nagyságrendekkel többen kíváncsiak a témára a magyarok, mint korábban bármikor.
