Lép a kormány a rezsinél: nem érheti több meglepetés az átalányban fizető gázfogyasztókat
Csütörtöktől előre ki lehet kalkulálni, mennyi kedvezményes árú gáz jár még.
Csütörtöktől előre ki lehet kalkulálni, mennyi kedvezményes árú gáz jár még.
Sínen van a drágán beszerzett gázkészlet hitelének újratárgyalása, a magyar cégek újabb egy évig fizethetik a kamatokat. A kormány nem hagyja, hogy az MVM-nél jelenjen meg a veszteség.
Évi 1200-1500 kilométernyi vízvezeték felújítását ígéri a felelős államtitkár. A 40 ezer kilométernyi elöregedett vezetéket tekintve ez sem hoz majd gyors eredményt.
Óriási felújítási hullámra lenne szükség ahhoz, hogy az energiaszegénységünk érdemben csökkenjen. És ez még csak nem is lenne lehetetlen, ha volna hosszú távú víziója a kormánynak, hamarosan akár pár év alatt ezermilliárd forint EU-pénz is érkezhet - áll a Habitat for Humanity jelentésében.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
A vállalatok gázfogyasztása nőtt, a lakosságé viszont annyira visszaesett, hogy az ország összfogyasztása 2016 óta nem látott szintre zuhant. Az állami MVM rengeteg orosz gázt vásárolt, miközben nőtt a gázexport.
A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.
Teljes foglalkoztatás, árbefagyasztás, állami támogatás – megannyi olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely első pillantásra vonzónak és előnyösnek tűnik. Ám mindegyiknek vannak hátrányai is.
Olcsóbb a gáz, mint a háború kitörése után volt, de a távhőszolgáltatóknak még mindig kompenzációra van szükségük.
Ismerik a gázszámlák körüli problémákat, ám 2025 előtt nem valószínű, hogy meg tudják oldani azokat – állítja Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Az újabb kamatcsökkentés után egymásnak esett a kormány, az MNB és Parragh László; folyik a vita, legyen-e munkaszüneti nap december 24-e; napokkal az után, hogy kirúgták, rögtön vissza is csábították az OpenAI vezetőjét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A győzelmet itt úgy kell érteni, hogy a kormány, bármit is sugalljon erről a nemzeti konzultációban, az EU-s forrásokért cserébe már nyár óta önként akarja átalakítani a rezsicsökkentést, az Unió ajánlásainak megfelelően. A tervekre most megkapta "Brüsszel" áldását, mely alapján 2026-tól jöhet a dinamikus árképzés a villanyszámláknál.
A nagy kérdés: mennyit is spórolt valójában a lakosság.
A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel”-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".
Magához vont egy sor döntést és a finanszírozásról is önkényesen döntene a kormány a főváros szerint az új víziközművekkel kapcsolatos törvényjavaslattal.
Mivel a fogyasztó nem válogathat, hogy kitől vegyen gázt, a döntéseit nem befolyásolja, ha üzennek neki a csekken a spórolásról – mondta ki a GVH. És egyébként sem lehet megmondani, csak a tőzsdei árból, hogy mennyi lenne a piaci ár – ezzel dobták vissza az MSZP frakcióvezetőjének beadványát.
A frászt hozta Szijjártó Péterre az új különadó, amit a bolgár kormány a Magyarország és Szerbia felé szállított orosz gáz transzferére vetett ki. A külügyminiszter azzal riogatott, hogy a sarc miatt akár le is állhatnak a szállítások. Vlagyimir Putyin aztán megnyugtatott mindenkit, azt mondta, a Gazprom az intézkedés ellenére tovább nyomja nekünk a gázt. Azonban, ha ez valami miatt mégis meghiúsulna, akkor már most is tudnánk pótolni a kieső mennyiséget, igaz, most még jó drágán – Orbán Viktor hatalmának egyik pillére, a rezsicsökkentés valószínűleg össze is omlana. Nagyjából három éven belül viszont már eljut odáig az európai csőrendszer, hogy várhatóan még az árak se lőnének ki a sztratoszférába, ha elköszönnénk az oroszoktól.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
Az infláció lassulása európai trend, Magyarországon a magas bázis miatt lassul különösen gyorsan, nincs trükk az októberre számolt 9,9 százalék mögött. A KSH szerint az uniós statisztikai hivatal „egységérték” meghatározása alapján számolnak átlagot a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” áram és gáz árából. A módszer kritikusai szerint ezt nem lenne szabad, mert így valójában nem az árak változását követik, hanem a fogyasztásét.
Az energetikai szakértő szerint „rég vége van már az olcsó energia korának”.