Meredek állítást tett Szijjártó a paksi bővítésről Moszkvában
Szijjártó Péter szerint optimistán nyilatkozott, ám van egy kis gond.
Szijjártó Péter szerint optimistán nyilatkozott, ám van egy kis gond.
A GVH saját magától „alapos vizsgálat” után arra jutott, nem kell versenyfelügyeleti eljárásban utánajárnia, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e az MVM, amikor mesés rezsimegtakarításokat mutat ki a számlákon. A bíróság szerint azonban le kell folytatnia az eljárást.
A nemzetiségi önkormányzatok intézményei is kapnak fejenként 42 ezer forintot.
Csütörtöktől előre ki lehet kalkulálni, mennyi kedvezményes árú gáz jár még.
Sínen van a drágán beszerzett gázkészlet hitelének újratárgyalása, a magyar cégek újabb egy évig fizethetik a kamatokat. A kormány nem hagyja, hogy az MVM-nél jelenjen meg a veszteség.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
Évi 1200-1500 kilométernyi vízvezeték felújítását ígéri a felelős államtitkár. A 40 ezer kilométernyi elöregedett vezetéket tekintve ez sem hoz majd gyors eredményt.
Óriási felújítási hullámra lenne szükség ahhoz, hogy az energiaszegénységünk érdemben csökkenjen. És ez még csak nem is lenne lehetetlen, ha volna hosszú távú víziója a kormánynak, hamarosan akár pár év alatt ezermilliárd forint EU-pénz is érkezhet - áll a Habitat for Humanity jelentésében.
Az Európai Parlament, Bizottság és Tanács megkezdte a tagállamok 2024-es költségvetéseinek értékelését, és megfogalmazták az ezzel kapcsolatos EU-s ajánlásokat. A prioritás az óvatos költekezés, a hiánycélok visszaszorítása és az energiatámogatások kivezetése. Az biztos, hogy a magyar kormányzat nem pont így gondolkodik a költségvetésről.
A vállalatok gázfogyasztása nőtt, a lakosságé viszont annyira visszaesett, hogy az ország összfogyasztása 2016 óta nem látott szintre zuhant. Az állami MVM rengeteg orosz gázt vásárolt, miközben nőtt a gázexport.
A HVG-nek nyilatkozó szakértő szerint a sok eső és hó egyelőre kedvező az energiapiacnak, az pedig biztosra vehető, hogy a 2024-es esztendő is a gázról szól majd. Elvileg újra lehet szélerőműveket építeni, a napelemes háztartások csatlakozhatnak a hálózathoz.
Teljes foglalkoztatás, árbefagyasztás, állami támogatás – megannyi olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely első pillantásra vonzónak és előnyösnek tűnik. Ám mindegyiknek vannak hátrányai is.
Olcsóbb a gáz, mint a háború kitörése után volt, de a távhőszolgáltatóknak még mindig kompenzációra van szükségük.
Az infláció lassulása európai trend, Magyarországon a magas bázis miatt lassul különösen gyorsan, nincs trükk az októberre számolt 9,9 százalék mögött. A KSH szerint az uniós statisztikai hivatal „egységérték” meghatározása alapján számolnak átlagot a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” áram és gáz árából. A módszer kritikusai szerint ezt nem lenne szabad, mert így valójában nem az árak változását követik, hanem a fogyasztásét.
Ismerik a gázszámlák körüli problémákat, ám 2025 előtt nem valószínű, hogy meg tudják oldani azokat – állítja Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Az energetikai szakértő szerint „rég vége van már az olcsó energia korának”.
Az újabb kamatcsökkentés után egymásnak esett a kormány, az MNB és Parragh László; folyik a vita, legyen-e munkaszüneti nap december 24-e; napokkal az után, hogy kirúgták, rögtön vissza is csábították az OpenAI vezetőjét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A győzelmet itt úgy kell érteni, hogy a kormány, bármit is sugalljon erről a nemzeti konzultációban, az EU-s forrásokért cserébe már nyár óta önként akarja átalakítani a rezsicsökkentést, az Unió ajánlásainak megfelelően. A tervekre most megkapta "Brüsszel" áldását, mely alapján 2026-tól jöhet a dinamikus árképzés a villanyszámláknál.
A nagy kérdés: mennyit is spórolt valójában a lakosság.
A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel”-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".