Az amerikai és kínai tisztviselők kedden közölték, hogy megállapodtak egy keretrendszerben, amely újra „sínre teheti” a kereskedelmi háború lezárását jelentő májusi megállapodást, és megszüntetheti Kína ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozásait.
Megszigorították a ritkaföldfémek és mágneses anyagok kivitelét, ami lassan globális ellátási gondokat okoz az autóiparban.
Szenzorok, villanymotorok alapvető összetevői hiányoznak a beszállítóknál.
A Microsoft és több más vállalat egy új, savmentes feldolgozási folyamat segítségével nyert vissza ritkaföldfémet az adatközpontokban leselejtezett eszközökből, ami enyhítheti az USA Kínától való függőségét.
A Reuters szerint Donald Trump kedd esti kongresszusi beszédében be akarja jelenteni a megállapodás megkötését, így adminisztrációja azon ügyködik, hogy az USA és Ukrajna addigra aláírja az egyezményt az ásványkincsekről.
A belarusz elnök szerint meg kell tudniuk, milyen lelőhelyeik vannak.
Bár meghökkenést keltett, hogy Donald Trump csak akkor támogatná tovább Ukrajnát, ha az ásványi kincsekkel fizet, úgy tűnik, az ötlet Volodimir Zelenszkijtől származik. Igaz, az oroszok is visznek mindent, amit tudnak.
Donald Trump szerint Ukrajnának 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételeznie az amerikai támogatást.
A kínai kormány a ritkaföldfémek exportját is korlátozza, válaszul a Trump által bejelentett védővámokra.
A jelenleginél sokkal nagyobb adatsűrűségű CD-k és DVD-k készülhetnek a jövőben, ha sikerül az amerikai kutatók elméleti modelljét a gyakorlatba is átültetni.
Áttörést ért el a brit Materials Nexus nevű cég, ami a mesterséges intelligenciát vetette be, hogy megszabaduljon a mágnesekben használt ritkaföldfémektől.
Szokatlan helyről, a szennyvízből nyernének ki lítiumot az Egyesült Államokban. Az új módszerrel akár az ország szükségletének 40 százalékát is képesek lehetnek fedezni. A dologban van azért egy kis csavar.
Kína megnehezítette a gallium és a germánium kivitelét az országból, válaszul arra, hogy az USA korlátozta a chipgyártáshoz kellő technológia eladását. Pekingnek van még hasonló fegyvere, ritkaföldfémeivel egyeduralkodó a világon. A Nyugatnak létfontosságú mérsékelnie függését.
Soha nem sikerült még ritkaföldfémet kimutatni egyetlen exobolygó légkörében sem, úgy tűnik azonban, hogy egy új svéd módszernek köszönhetően most már ez is lehetségessé vált.
Néhány nappal Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron után a kínai főváros vendége Annalena Baerbock német külügyminiszter, nemsokára érkezik Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is – közölték a kínaiak.
Januárban a svéd állami bányászati vállalat, az LKAB több mint 1 millió tonna ritkaföldfémet fedezett fel Kirunában, Svédország legészakibb városában. Ez a legnagyobb ilyen jellegű lelőhely Európában, és az EU következő évtizedekre szóló egyik nagy programjának szimbólumává válhat. Az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot a kritikus fontosságúnak minősített nyersanyagok jövőbeni beszerzéséről.
A ritkaföldfémek fontos alkotóelemei többek között telefonoknak, szélturbináknak, akkumulátoroknak és egészségügyi berendezéseknek, a gond csak az, hogy az európai igény 98 százalékát Kína biztosítja. Ez a függőség most, ha lassan is, de megváltozhat.
Az akkumulátorokban is nélkülözhetetlen ritkaföldfémek 98 százalékát jelenleg Kínából importálja az Európai Unió, egy svéd bányavállalat azonban most talált egy olyan lelőhelyet, amellyel ez a függés csökkenthető lehet – ha nem is azonnal.
Jelenleg ezeket 98%-ban Kínából importálják, és ez jelentős zsarolási potenciál, hiszen a gazdaság egyre több ágában elengedhetetlenek ezek az anyagok. Csakhogy a ritkaföldfémek bányászata károsítja a környezetet, ezért a helyi lakosság igencsak ellenáll.
A kínai SVolt nevű cég egy olyan, elektromos autók számára készült akkumulátort mutatott be, amelyhez már nem kell kobalt.
