A nyitott társadalmak szinte védtelenek a dezinformációs törekvésekkel szemben, amelyek mögött sokszor nagyhatalmak és ezen belül az oroszok állnak. Az ellenőrizni hivatott újságírás válságban van, a politikusok befolyásolásának pedig kifinomult eszközrendszere van.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
Bartosz Wielinski a Süddeutsche Zeitungban figyelmezteti Európát, hogy itt az idő észbe kapni, mert Lengyelországban éppen akkor korlátozzák még tovább a sajtószabadságot, amikor az EU-ban központi téma a jogállamiság és a demokrácia megsértése.
A hatóságok civil ruhás emberei az otthonából vitték el Haze Fant.
A sajtószabadságért folytatott küzdelmeivel is indokolták P. Szűcs Julianna érdemességét a Budapestért-díjra. Csakhogy a Mozgó Világ című folyóirat főszerkesztője kritikusai szerint éppen a sajtószabadságot és a szolidaritást köpte szembe 1983-ban.
Az újságírói szabadság korlátozásáról, „magasabb szinten” átírt, jóváhagyott hírekről, kerülendő témákról ír a Szabad Európa belső levelek, név nélkül nyilatkozó jelenlegi dolgozók, valamint egy korábbi tudósító beszámolói alapján.
A kormányfő a német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz kritikájára válaszolt.
“Magyar beavatkozás a szlovén és észak-macedón médiába” címmel tartott egy rövid vitát az Európai Parlament, amelyben ismét Orbán Viktor volt a főszereplő. Kiderült, hogy ugyanazt a témát merőben másként is lehet szemlélni: sok képviselő elmondta, hogy Orbán a térségben az oroszok ügynöke, mások szerint azonban baloldali médiatúlsúly van például Szlovéniában.
Flashmobon emlékeztek a lap egykori újságírói és olvasói a Népszabadság 2016-os bezárására.
Szerinte politikai megrendelésre helyesbítették Katarina Barely kiéheztetésről szóló szavait.
Nagy vihart kavart Magyarországon, hogy Katarina Barley-nak, az Európai Parlament egyik alelnökének olyan kijelentést tulajdonítottak, miszerint pénzügyileg ki akarja éheztetni Magyarországot és Lengyelországot. Kiderült, hogy a kérdéses interjúban ez nem hangzott el, félrefordították a német szociáldemokrata politikus szavait, amiért az érintett újság elnézést is kért.
Ha az ellenzék a helyi közsajtóval azt teszi, amit a NER az országos közmédiával, miért ne gondoljuk azt, hogy az ellenzék ugyanazt tenné az állami médiával is, ha hatalomra kerülne, mint, amit az Orbán-rendszer most művel azzal? Vélemény.
A legnagyobb magyar újságírószervezet figyelmét sem kerülte el a külügyminisztérium adatgyűjtése. A MÚOSZ elnökét a rendszerváltás előtti időkre emlékezteti a tárca gyakorlata.
Az Index-ügyet is felemlegette az Európai Bizottság uniós értékekkel foglalkozó alelnöke Věra Jourová a magyar igazságügyi miniszternek a hetes cikk szerinti eljárás újabb fordulóján.
A pénz még nincs a formálódó lapnál. Akkor futhat be, ha a Telex és a felajánló pénzügyi és jogi szakértői kidolgozzák, miként lehet ezt transzparensen és jogszerűen levezényelni.
A Klubrádiót a kormány ítélte halálra, és csak a megváltozott médiafogyasztási szokások menthetik meg. A rádió szerkesztőjének véleménycikke.
Van-e még könnyünk a Klubrádióért is sírni? Vagy a boomerek így jártak? Vélemény.
A legnagyobb nemzetközi lapok szinte kivétel nélkül beszámoltak a rádió frekvenciájának ügyéről. Arról írnak, hogy a mostani döntés beleilleszkedik az Orbán-kormány eddigi lépéseinek sorába, amit a kritikus sajtó ellen tett.
Addig-addig szóltak bele – mindig csak kicsit – a 168 Óra szerkesztésébe, míg végül elfogyott a türelem és a stáb. A távozó indexesek épp ebbe a játékba nem mentek bele.
Az Index júliusban elbocsátott főszerkesztőjét a sajtószabadság és a független újságírás támogatásáért ismerték el.
