Betegnek lenni önmagában is stresszes, de a stressz is fokozhatja a megbetegedés esélyét. Ha tudjuk, milyen kapcsolat van az elme és a test között, segíthet észrevenni, amikor oda kell figyelnünk magunkra.
A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!
Átlagos kamasz a gyerekünk egy átlagos, kamaszkori világvége-hangulattal? Vagy olyan stresszhelyzetek vannak az életében, amit életkorából kifolyólag nem tud egyedül megoldani? Mi a különbség egy szimpla, dolgozat előtti drukk és egy tartós stresszes állapot között? Az is lehet, hogy depressziós a gyerek? Egyáltalán mit tehetünk ilyen esetekben? Ezekről kérdeztük Deliága Éva gyermekpszichológust.
Napjaink népbetegsége a stressz és a depresszió. Nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. De hol végződik az egyik és mikor kezdődik a másik? Mikortól vagyunk bajban, és vajon lehet-e az ezzel járó rengeteg negatív energiát a hasznunkra fordítani, és ha igen, akkor hogyan?
A dühkezelés meglehetősen fizikai formáját kínálja egy kínai vállalkozás. Van rá kereslet.
A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.
Az utóbbi napokban több francia portál is részletes riportot közölt a fehérgalléros bokszolókról. De kik ők?
Vannak munkahelyek, ahol lehetetlen boldogulni – például terrorizáló főnök esetén érdemes inkább új munkahelyet keresni. De ha a stressz fő forrása a munka, és nem az emberek, arra a helyzetre az orvosok és pszichológusok a következőket ajánlják.
Van, hogy úgy alakulnak a körülmények, hogy kettesben maradunk a karácsonyfával. Érdemes külön kezelni, hogy valaki tudatosan dönt így, vagy valamilyen veszteség következtében ünnepel egyedül. Mindkét esetre vannak jól bevált trükkök és módszerek, a legfontosabb azonban, hogy ne engedjen a nyomásnak: a karácsonynak nem kell olyannak lennie, mint a filmekben.
Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Közhiedelem, hogy a stressz rossz, és mindenáron el kell kerülni. Valójában a stressz az élet természetes velejárója, és minél kevésbé félünk tőle, annál inkább élhetünk boldog és egészséges életet.
Japánban külön szó van arra, ha valaki a munkába hal bele. Itthon szavunk ugyan még nincs rá, de az már bizonyított, hogy a stresszes munka akár komoly betegségeket is okozhat.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
Miközben sorra nyílnak azok a gyárak, ahol a robotok szinte emberi jelenlét nélkül termelnek, milliónyi olyan munkahely lesz, ahol a gépemberek és a hús-vér alkalmazottak egymás mellett, együtt dolgoznak majd.
A videojáték- és az okostelefon-függőség után újabb digitális veszélyről kaptunk hírt: a Netflix is magába szippanthatja a felhasználót.
Meglepő módon a férfiakat jobban védi a nagycsalád, mint a nőket. Az összefüggést a tudósok 178 országból származó adatok értékelésével állapították meg.
Nem egyből ébredés után, bő 3-4 órával azután tanácsos csak elkortyolni a reggeli kávét, így ugyanis kevésbé leszünk fáradtak és lassúak – mondja egy ismert dietetikus.
Merthogy stesszhelyzetben valami tényleg történik az agyvizünkkel is. A Semmelweis Egyetem kutatóinak eredményei új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
Az olyan elit munkahelyeken, mint a Szilícium-völgyben vagy a Wall Streeten teljesen bevett szokás a smart drugok (okos gyógyszerek) rendszeres fogyasztása. De vajon milyen hatása van ennek a teljesítményre? Nem halnak-e meg túlságosan korán azok, akik ezeket a csodabogyókat fogyasztják?
