Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Közhiedelem, hogy a stressz rossz, és mindenáron el kell kerülni. Valójában a stressz az élet természetes velejárója, és minél kevésbé félünk tőle, annál inkább élhetünk boldog és egészséges életet.
Japánban külön szó van arra, ha valaki a munkába hal bele. Itthon szavunk ugyan még nincs rá, de az már bizonyított, hogy a stresszes munka akár komoly betegségeket is okozhat.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
Miközben sorra nyílnak azok a gyárak, ahol a robotok szinte emberi jelenlét nélkül termelnek, milliónyi olyan munkahely lesz, ahol a gépemberek és a hús-vér alkalmazottak egymás mellett, együtt dolgoznak majd.
A videojáték- és az okostelefon-függőség után újabb digitális veszélyről kaptunk hírt: a Netflix is magába szippanthatja a felhasználót.
Meglepő módon a férfiakat jobban védi a nagycsalád, mint a nőket. Az összefüggést a tudósok 178 országból származó adatok értékelésével állapították meg.
Nem egyből ébredés után, bő 3-4 órával azután tanácsos csak elkortyolni a reggeli kávét, így ugyanis kevésbé leszünk fáradtak és lassúak – mondja egy ismert dietetikus.
Merthogy stesszhelyzetben valami tényleg történik az agyvizünkkel is. A Semmelweis Egyetem kutatóinak eredményei új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
Az olyan elit munkahelyeken, mint a Szilícium-völgyben vagy a Wall Streeten teljesen bevett szokás a smart drugok (okos gyógyszerek) rendszeres fogyasztása. De vajon milyen hatása van ennek a teljesítményre? Nem halnak-e meg túlságosan korán azok, akik ezeket a csodabogyókat fogyasztják?
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Az implicit (procedurális) vagy „készségmemória” a hosszú távú memória egyik típusa. Ezt használjuk, amikor biciklizünk, hangszeren vagy videojátékkal játszunk.
A próbaidő alatt nőtt a termelékenység, a dolgozókat viszont kevesebb stressz érte, és többet lehettek a családjukkal.
Megállítható a folyamat, melynek még pályaelhagyás is lehet a vége.
Burnout – ezt az angol kifejezést használják a franciák is arra, hogyha valaki úgy érzi, semmi értelme sincs annak, amit csinál. Franciaországban a munkavállalók 56%-át fenyegeti ez a veszély, állapítja meg egy friss tanulmány, melyet a párizsi Le Figaro ismertet.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Az ausztrálok úszóbajnoka azt kérte a nemzeti olimpiai bizottságoktól, hogy vegyenek vissza az elvárásaikból, mert azokkal óriási nyomást tesznek a sportolókra.
Szinte nem telik el nap, hogy ne ejtenénk ki a szánkon azt a szót, hogy stressz. „Ne stresszelj ezen!”, „Micsoda stresszes nap!”, még ha olykor pozitív értelemben használjuk is: „Ezen most nem stresszelem magam”.
