A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
Miközben sorra nyílnak azok a gyárak, ahol a robotok szinte emberi jelenlét nélkül termelnek, milliónyi olyan munkahely lesz, ahol a gépemberek és a hús-vér alkalmazottak egymás mellett, együtt dolgoznak majd.
A videojáték- és az okostelefon-függőség után újabb digitális veszélyről kaptunk hírt: a Netflix is magába szippanthatja a felhasználót.
Meglepő módon a férfiakat jobban védi a nagycsalád, mint a nőket. Az összefüggést a tudósok 178 országból származó adatok értékelésével állapították meg.
Nem egyből ébredés után, bő 3-4 órával azután tanácsos csak elkortyolni a reggeli kávét, így ugyanis kevésbé leszünk fáradtak és lassúak – mondja egy ismert dietetikus.
Merthogy stesszhelyzetben valami tényleg történik az agyvizünkkel is. A Semmelweis Egyetem kutatóinak eredményei új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.
Az olyan elit munkahelyeken, mint a Szilícium-völgyben vagy a Wall Streeten teljesen bevett szokás a smart drugok (okos gyógyszerek) rendszeres fogyasztása. De vajon milyen hatása van ennek a teljesítményre? Nem halnak-e meg túlságosan korán azok, akik ezeket a csodabogyókat fogyasztják?
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Az implicit (procedurális) vagy „készségmemória” a hosszú távú memória egyik típusa. Ezt használjuk, amikor biciklizünk, hangszeren vagy videojátékkal játszunk.
A próbaidő alatt nőtt a termelékenység, a dolgozókat viszont kevesebb stressz érte, és többet lehettek a családjukkal.
Megállítható a folyamat, melynek még pályaelhagyás is lehet a vége.
Burnout – ezt az angol kifejezést használják a franciák is arra, hogyha valaki úgy érzi, semmi értelme sincs annak, amit csinál. Franciaországban a munkavállalók 56%-át fenyegeti ez a veszély, állapítja meg egy friss tanulmány, melyet a párizsi Le Figaro ismertet.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Az ausztrálok úszóbajnoka azt kérte a nemzeti olimpiai bizottságoktól, hogy vegyenek vissza az elvárásaikból, mert azokkal óriási nyomást tesznek a sportolókra.
Szinte nem telik el nap, hogy ne ejtenénk ki a szánkon azt a szót, hogy stressz. „Ne stresszelj ezen!”, „Micsoda stresszes nap!”, még ha olykor pozitív értelemben használjuk is: „Ezen most nem stresszelem magam”.
Sok előítélet dőlt meg egy most közzétett francia vizsgálat eredményei alapján. Egy több minisztérium bevonásával működő szakbizottság 200 ezer névtelen önkéntes alkoholfogyasztási szokásait figyeli 2013 óta.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
