Halász János fideszes képviselő vette a nevére a Fidesz átláthatóságinak hazudott törvényjavaslatát, amelynek egyetlen célja az ellenfelek kiiktatása, a közéleti viták vérbe fojtása. De hogyan lett a civil – sőt, alternatív – szférából indult kultúrpolitikusból a pártja kíméletet nem ismerő komisszárja?
Amerika meglepően hamar jutott el odáig, hogy aki megszólal nyilvánosan, arra rendőrségi vizsgálat, per és más megtorlás vár – írják neves amerikai professzorok.
Egymással versengve teljesítik Donald Trump feltételeit az amerikai egyetemek, hogy elkerüljék a kormányzati pénzek elapadását. Az elnöki akaratnak a felsőoktatás minősége, illetve a kutatási és szólásszabadság láthatja kárát.
Texasban hónapok óta vitatkoznak arról, hogyan tudják garantálni, hogy kiskorúak ne keveredjenek olyan oldalakra, ahova nem lenne szabad. A döntés akár más államok számára is mintaként szolgálhat majd.
Mi a szólásszabadság, hol húzódnak a határai, és mikortól beszélhetünk cenzúráról?
„Elértük azt a pontot, ahol túl sok a hiba és túl sok a cenzúra” – a Meta az X-hez hasonlóan leáll a független tényellenőrzéssel, helyette a Trump adminisztrációval együttműködve képzeli el a szólásszabadságot. Az Európai Unió vezetői felvonták a szemöldöküket, de nem lesz egyszerű dolguk.
Hozzá kell edződnünk, hogy a szólás- és véleményszabadságnak az Alkotmánybíróság már nem lesz az őre.
Egy konzervatív YouTube-videós és egy politikus keresetet nyújtott be Minnesota állam ellen, mert szerintük az új, deepfake-et tiltó törvény valójában a szólásszabadságot korlátozza. Az ügyben most jött egy váratlan fordulat.
Nemcsak az internetről tüntetik el az esetről szóló információkat, de még a gyászolók virágait is elhordják a helyszínről.
A brazil Legfelsőbb Bíróság keddi közlése szerint az X minden olyan kérést teljesített, amit a bíróság korábban kifogásolt a platform működését illetően, ezért a szolgáltatók feloldhatják az oldal tilalmát.
Közelebb került a TikTok az USA-ban ahhoz, hogy betiltsák, mert az ellenséges Kína eszközének tekintik. De a világ több részén tizenévesek zaklatásáért, akár haláláért is felelősnek tartják a rövid videói révén amúgy globálisan rendkívül népszerű szolgáltatót.
Kocsis Máté szerint a kommentelés Szlovákiában annyira elfajult, hogy a történtekig vezetett. Magyarországon ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő, ezért törvényjavaslatot sürget a kommentelők ellen.
A rendezvénynek alig találtak helyszínt a szervezők, majd a rendőrség is közbeavatkozott.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az USA-ban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ, ahol tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak. Amerikában a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?
„Mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága” – mondta az író.
A kritika, a humor és az érzelmek szemüvegén keresztül láttatja az eseményeket az egyik legismertebb politikai karikaturista, a francia Plantu, aki a Francia Intézetben a karikatúráiból készült kiállításának megnyitóján járt nemrég Budapesten.
