Majdnem kétszer annyit hagynak a boltokban a budapestiek, mint az ország északi és keleti megyéiben élők. Egy fővárosi több mint 120 ezer, egy észak-alföldi viszont alig 70 ezer forintot költ átlagosan havonta. Ezt a Blokkk.com szakportál számolta ki a KSH adatai alapján. Az RTL Klub híradójának nyilatkozó elemző szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy az elmaradott régiók még inkább leszakadnak.
Abszurd, hogy ilyen rendezvényeket kell tartani ahhoz, hogy emberek ételhez jussanak – mondta Alföldi Róbert a Heti Betevő tavalyi aukcióján, ahol ismert és feltörekvő magyar művészek ajánlottak fel egy-egy alkotást jótékony célra. A helyzet abszurditása azóta sem változott, csak most Mácsai Pál veszi át a stafétát.
Öregnek és betegnek lenni sehol sem öröm - Franciaországban egyre több a szegény az idősek körében. Erről nyilatkozott a Le Monde-nak a katolikus segélyszolgálat főnökasszonya.
A dél-alföldi város bérlakásprogramja mintaprogramként indult, de immár kétségtelen, hogy nem csodaszer. Sokan kiszorulnak a rendszerből, mert nem érik el a bejutáshoz szükséges alsó jövedelemhatárt. A rászorulók helyzetét súlyosbítja, hogy az államra sem számíthatnak, miután az kivonult az adósságkezelésből.
Khaleda Zia, aki háromszor is Banglades kormányfője volt, jelenleg is börtönben ül - korrupció miatt - emlékeztet rá az AFP hírügynökség. Korábban öt évet kapott egy másik korrupciós ügyben. A mostani eset arról szólt, hogy az exminiszterelnök lenyúlta egy jótékonysági alap pénzét. 31,5 millió takaról volt szó ez 329 ezer eurót jelent.
Elkészítette az Eurostat az uniós tagállamok szegénységi adatainak összehasonlítását.
Alig vannak országok, ahol több gyerek él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, mint itt. De a jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá a szegény magyar gyerekek – állapította meg az EU Alapjogi Ügynöksége.
Nem ez volt az első és az utolsó önkéntes akciójuk.
Szeptemberben mérföldkőhöz érkezett az emberiség: a történelem során most először csökkent 50 százalék alá az szegények aránya. Az emberiség fele ma már középosztálybeli – vagy gazdagabb.
Minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért. A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Ennek a főbb megállapításait gyűjtöttük össze.
Egyre többször húzzák le a legszegényebbeket az albérletpiacon, miközben 2-3 millió magyar küzd azért hónapról hónapra, hogy valahogyan kigazdálkodja a lakhatási költségeit.
Reprezentatív felmérést készített a Publicus Intézet a magyarországi szegénységről, e szerint az elmúlt öt évben még a Fideszre szavazók szerint is többen lettek a szegények, vagy legalábbis nem csökkent a számuk.
Okos stratégiával, társadalmi konszenzust teremtve, kitartó, következetes munkával ki lehet törni az elmaradottság és a szegénység béklyójából. Vélemény.
25 év alatt több mint egymilliárddal csökkent a számuk.
Az uniós támogatások sem enyhítettek a különbségeken.
Az elmúlt huszonöt évben több mint egymilliárd ember kapaszkodott ki a mélyszegénységből – hangsúlyozta a Világbank elnöke. Szerinte ez a globalizáció pozitív hatása. Az amerikai Jim Yong Kim elmondta, hogy a Világbank napi 1,9 dollárban (514 forint) állapította meg az abszolút szegénység mértékét, és e szerint mindenütt számottevő a javulás – kivéve a szubszaharai Afrikát.
Akinek ez nem fér bele, egészségesen sem tud táplálkozni – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felméréséből.
„A falakról festék mállik, egy letűnt rendszer gépjárműi szétszerelve állnak a háttérben, miközben egy zavarodott kutya sétál előttük, mint egy kísértet a havon. Az egész egy rothadó szürreális festmény része… Mindig van valaki, aki átfest egy csorba falat, és a romos autócsodákat újakra alakítja. Röviden, a barkácsolókban még mindig van egy kis fantázia. Sorozatom kelet-európai szomszédságom mindennapjait ábrázolja: a darabok egy bomló létezés magasságát és mélypontját fedik fel. A fényképek megmutatják a hely kettős természetét: a laissez-faire hozzáállás és a sorsán erősen változtatni akaró attitűd furcsa keveredését.” – Hajdu Tamás erdélyi magyar fotós képei kelet-európai szomszédságunk mindennapjait és egy letűnt rendszer romjait örökítik meg.
Az általános és középiskolák közel egyharmadában nincs hozzáférés biztonságos ivóvízhez, míg a világ iskoláinak csak egyharmadában vannak megfelelő mellékhelyiségek.
