A magyarok 31,5 százaléka nem tudná kifizetni, ha váratlan kiadásra kényszerülne – közölte az Eurostat. Ez egy kicsivel jobb, mint az EU-átlag, a szlovákoknál és a lengyeleknél épphogy jobban állunk, de a cseh mutatótól elmaradunk.

Csakhogy valami rettenetesen furcsa dolog történt a magyar számokkal. 2016 és 2017 között ugyanis majdnem 20 százalékpontot esett a mi mutatónk: a 2016-os felmérésben még 50,8 százalék volt azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem tudtak volna kifizetni egy váratlan kiadást. Más országokban is kevesebb lett a szegény, de még a második legnagyobb csökkenést produkáló Cipruson is csak 6,5 százalékos volt az esés.

Azt pedig sajnos nem részletezte az uniós statisztikai hivatal, hogy vajon mi történhetett. Azt még a legnagyobb jóindulattal is nehéz lenne feltételezni, hogy egyetlen év alatt hirtelen eltűnt majdnem kétmillió szegény, de mi más lehet a magyarázat? A bérek látványosan nőnek az elmúlt években, ez biztosan sokakon segít, de ennyire? Egyre kevesebben dolgoznak feketén, és őket érzékeli a statisztika? Valahogy - ahogy az korábban is megtörtént már a szegénységi mutatókkal - megváltozott a módszertan, másképp számolják ki, mennyire lehet drága egy váratlan kiadás, és mennyi pénzük van az embereknek?

Hogy választ találjunk, az Eurostatnak gyakran adatot szolgáltató KSH-tól kértünk segítséget, amint válasz érkezik tőlük, frissítjük a cikket.

Frissítés: a KSH megadta a választ. Mint írták, valóban volt változás, egész egyszerűen a kérdés lett más. Korábban ugyanis úgy szólt a kérdés: „képes volna-e az önök háztartása egy nagyobb összegű váratlan kiadás fedezésére”. Most viszont az Eurostat azt kérte tőlük, hogy egy konkrét számot, a szegénységi küszöböt írják be a kérdésbe. Így a kérdés már úgy szólt: „képes volna-e az önök háztartása egy 74 ezer forint összegű váratlan kiadás fedezésére”.