Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Alig vannak országok, ahol több gyerek él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, mint itt. De a jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá a szegény magyar gyerekek – állapította meg az EU Alapjogi Ügynöksége.
Három ország van csak az EU-ban, ahol több gyereket fenyeget a szegénység, mint Magyarországon – erre a megállapításra jutott az EU Alapjogi Ügynöksége. A most kiadott jelentés szerint a magyar gyerekek szinte pontosan harmadát, 33,6 százalékukat fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Ennél kicsit rosszabb helyzetet mértek Görögországban, az EU két legrosszabbul álló tagállamától, Romániától és Bulgáriától viszont szerencsére messze vagyunk, ott a gyerekeknek majdnem a fele van veszélyben.
Az számít szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, aki olyan háztartásban él, ahol
– az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka,
– vagy a 18-59 éves családtagok az előző egy évben ötödannyi időn át sem dolgoztak, mint amennyit teljes munkaidőben lehetett volna,
– vagy a következő 9 elem közül legalább négyet nem tudnak megfizetni: lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon.
A jelentés azt is megállapította: a magyar családok 24 százalékában élnek gyerekek lakhatási szegénységben - ezek a családok hónapról hónapra küzdenek azért, hogy ki tudják fizetni a lakhatásuk költségeit.
A szerzők arra kérték a magyar kormányt: a költségvetés elkészítésekor is jobban figyeljenek a gyerekek jogaira, legyen külön sor a büdzsében az ezzel foglalkozó szervezetek támogatására. Különösen oda kell figyelni a kormányzati kiadások tervezésekor arra, hogy a legnagyobb veszélynek kitett gyerekeket, a romákat, a menekülteket és a menedékkérőket segítsék – arra is emlékeztettek, hogy Magyarország esetében ezzel a kéréssel még 2014-ben álltak elő, vagyis már a menekülthullám előtt is szó volt erről. De arra is külön kitért a jelentés, hogy azokat a családokat támogatnia kell az államnak, ahol fogyatékkal élő gyerek van, vagy ahol csak egy szülő neveli a gyerekeket.
Tovább rontja a helyzetet az, hogy a családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek. De nem csak a pénz hiányzik, több olyan pontot is találtak a jelentés szerzői, amellyel probléma van Magyarországon. Például nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, különösen a sérülékeny társadalmi helyzetűeké és a fogyatékkal élőké, a szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül drága. Azokra a gyerekekre sem szán a kormány eleget, akik valamilyen okból nem élhetnek a saját családjukkal. Külön problémaként emelték ki a fogyatékkal élő és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamat alatt.
Összesen kilenc kelet- és dél-európai országban, közöttük Magyarországon vizsgálták meg a gyerekek oktatását. A lakosság egészében tíz gyerek közül kilenc járt óvodába 4 éves kora és az iskolakötelezettségi kora között, míg a romáknál ugyanez az arány 10-ből 5 volt.
Azért volt a jelentésnek egy olyan pontja is, amelyben pozitív példaként hivatkoztak Magyarországra: követendő más országok számára a jelentés szerzői szerint is, hogy a kormány minden évben díjazza a családbarát munkahelyeket.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.