Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Magyarországon több millió embert érint a probléma, mégis nagyon kevés szó esik arról, milyen következményei lehetnek, ha valaki szenvedélybeteg szülőkkel nő fel. A legutóbbi HVG Extra Pszichológia Szalonban két szakértő arról beszélt, hogyan lehet magunk mögött hagyni ezt a súlyos örökséget.
Mit élnek át az alkoholbeteg szülők gyermekei felnőttkorban? A Janet G. Woititz amerikai pszichológus által bemutatott jellemzők nem szükségképpen igazak mindenkire, de a lista jó kiindulópont lehet a helyzet feldolgozásához. Részlet Békési Tímea és Dr. Kassai Szilvia Újraépített életek - Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeiről című könyvéből.
Az, hogy sikeres lesz-e egy gyermek fejlődési folyamata, azon múlik, hogy a családi közeg biztosítja-e számára az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket. Részlet Békési Tímea és Dr. Kassai Szilvia Újraépített életek című könyvéből.
Az Apa, anya, pia című hiánypótló kötet után nemrég megjelent az Újraépített életek, amely szakértők és önvallomások segítségével, húsba vágóan mesél arról a csatáról, amelyet az alkoholista szülők felnőtt gyerekei ugyan sosem kértek, mégis kénytelenek voltak megvívni. Menekülések, félelmek, szembenézések egész sorát kínálja a könyv, amely minden érintettnek ajánlott, és még azoknak is, akik kapcsolatban vannak szenvedélybeteg családból érkező fiatalokkal vagy felnőttekkel. Annak az üzenetnek az átadásáért legalábbis, hogy még így sem lehetetlen egy jobb és boldogabb élet, mindenképpen.
Hogyan lehet feldolgozni a szenvedélybeteg családból indulás traumáját, és megakasztani a generációról generációra továbbadott rossz mintákat?
A függőségek a legstigmatizáltabb mentális zavarok közé sorolhatóak. Különösen igaz ez a nők esetében. Vajon milyen okai vannak e jelenségnek? Igaz, hogy vannak típusosan férfi és női addikciók, vagy ez puszta tévhit? Vajon a nemi szerepek összemosódásával változik a függőségek nemi eloszlása? És hogyan formálja a függőség a nőiséggel és anyasággal kapcsolatos attitűdöket? Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus most induló, háromrészes cikksorozata többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Kapitány-Fövény Máté addiktológus új, Ezerarcú függőség című könyvében külön fejezetet szentel az időskori szenvedélybetegségnek. Ebből választottunk egy részletet.
Minden életkorban megjelenhetnek a szenvedélybetegségek – hangzott el HVG Pszichológia Extra legutóbbi szalonestjén. A kerekasztal résztvevői egyebek mellett beszéltek a fordulópont és a rehabilitáció gyötrelmeiről, hogy mikor válnak a szokások személyiségrombolóvá, és hogy miért különösen veszélyes a kütyüfüggőség.
Amikor alkoholbetegként terápiába megyünk, fenyegetve érezhetjük magunkat, hogy elveszik tőlünk a legfőbb mankót.
Kapitány-Fövény Máté addiktológus új, Ezerarcú függőség című könyvében külön fejezetet szentel a kötődésnek. Ebből választottunk egy részletet közelgő szalonestje előtt.
Bár az alábbi 6 tényezőre leginkább a szakemberek szoktak rákérdezni, érdemes magunkkal is lejátszani a kérdezz-feleleket.
Ha nincs tudatosság, nincs problémafelismerés. Ha nincs problémafelismerés, belátás helyett örök tagadás van. Ha nincs belátás, motiváció sincs a változásra.
Gyurta Dániel a két éve elhunyt edzőjének a szenvedélybetegségéről beszélt egy interjúban.
A sziklamászás és a szenvedélybetegségből felépülés szépen rímelnek egymásra. A szenvedélybetegek nagy része ugyanis senkiben nem bízik, legfőképp magában nem. Itt viszont hirtelen mégis meg kell bíznia a felszerelésben, a társában, aki biztosítja őt, és persze önmagában is, hogy képes felmászni. Elkísértük a Nyírő Gyula OPAI addiktológiájának terápiás klienseit, akik a Megálló Csoporttal közösen indultak a sziklához.
A varázsgomba hatóanyagával, a pszilocibinnel, az LSD egy rokonával kísérleteznek több helyen, mert fél évszázados szünet után a kutatók ismét azt remélik, hogy a szerrel enyhíthető a depresszió vagy a szenvedélybetegség.
Hogy lehet, hogy ma Magyarországon a szerhasználó, szerfüggőséggel küzdő nőkről a rendszer szinte tudomást sem vesz? Miért csak maroknyian foglalkoznak azzal, hogy kifejezetten az ő igényeikre és problémáikra szabott segítséget nyújtsanak? A rehabilitációs intézetek kapui jellemzően zárva vannak a nők előtt, és ha az ellátórendszer feléjük is fordul, elsősorban az anyát látja, és a gyermek védelme felől közelít. Az idős vagy egészen fiatal szerhasználók végképp láthatatlanok. De miért tabu ma nőként szenvedélybetegnek lenni?
Idén is sokan csatlakoznak az egy hónapos absztinenciaprogramhoz, köztük természetesen nők is nagy számban. A szenvedélybeteg nők és férfiak specifikus megközelítése még gyermekcipőben jár.
Mennyire jellemző a „tünetváltás”, legyen szó alkoholizmusról, drogfüggésről vagy bármilyen más kóros szenvedélyről? És hogy lehet belőle kigyógyulni? Rácz József addiktológus, egyetemi tanár cikke.
A páciensek meglepő módon a játék- és drogfüggőkhöz hasonló eredményeket értek el.
