Az Oroszország és Kína elleni nyugati szankciók ismét közelebb hozták egymáshoz Pekinget és Moszkvát, ám a nagy barátságról szóló nyilatkozatok ellenére a két ország továbbra is bizalmatlanul néz egymásra. Oroszország és Kína számtalan területen verseng egymással, és nem múlnak azok az orosz félelmek sem, amelyek szerint a kínaiak szívesen visszavennék az elvesztett szibériai területeket.
Az orosz elnök a védelmi miniszterével ment a tajgára enni és lánctalpas terepjárót vezetni, de sokkal érdekesebb számunkra, mivel ízesítették meg a szalonnájukat.
Az ellenzéki politikust támogató tüntetések voltak vasárnap az orosz Távol-Kelet és Szibéria több városában. Moszkvában is utcára mennek a támogatói.
A felmelegedés miatt mind több hasonló leletre bukkannak a tudósok.
Hidegrekordokat mértek Szibériában a hétvégén, a Tomszk melletti Tyegulgyet faluban mínusz 49 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet, ami rekordnak számít az elmúlt 50-100 évben.
A világ leghidegebb, állandóan lakott településén kicsit később kezdődik a fűtésszünet.
Az orosz állam évek óta ingyen osztott földdel igyekszik rávenni polgárait, hogy költözzenek a gyéren lakott szibériai területre. Az egyelőre meglehetősen vontatottan haladó program ki nem mondott célja az, hogy elejét vegye a szomszédos Kína esetleges területszerzési ambícióinak.
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az szibériai sztyeppéken feltárt, 1700 éves csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
Nemcsak a csontjai, de szervei, köztük az orra is viszonylag épen megmaradt annak a barlangi medvének, amely mintegy 39 ezer évvel ezelőtt pusztulhatott el. A Jakutszki Egyetem munkatársai szerint óriási jelentősége van a most feltárt maradványnak.
Szibériában 2014-ben fedezték fel az első olyan krátert, amit egy metánkitörés okozott. A tudósok szerint több millió ilyen van még.
Soha nem látott hőség tombol az Északi-sarkvidéken, ahol a globális klímaváltozás sokkal erőteljesebben érezteti a hatását, mint a világ többi részén. A hagyományosan hideg vidékek felmelegedése a mi környezetünkben is súlyos következményekkel jár.
Egy gyapjas mamut szokatlanul jó állapotban megmaradt csontvázára bukkantak szibériai rénszarvaspásztorok. A csontok egy tóból kerültek elő, az egyiken az inak is látszódnak.
600-szor valószínűbb minden más magyarázatnál, hogy az ember okozta felmelegedés áll a szibériai hőhullámok hátterében.
Az elmúlt hónap abnormálisan meleg volt a szibériai sarkvidéken, ráadásul az erdőtüzek miatt több tízmillió tonna szén-dioxid került a légkörbe.
Az új szibériai, sarkkörön túli hőmérsékleti rekordok megerősítését kéri a Meteorológia Világszervezet (WMO) az orosz hatóságoktól.
Már napok óta 30 fokos kánikula tombol Kelet-Szibériában.
A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet – állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.
Kiváló állapotban maradt fenn az a jégkori madártetem, amelyet svéd kutatók fedeztek fel Szibériában – mármint ahhoz képest kiváló az állapota, hogy 46 000 évet töltött a jégben.
A fedélzeten 24-en tartózkodtak.
