A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – írja a The Guardian brit napilap a Current Biology című tudományos szakfolyóiratban bemutatott felfedezésről.

Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel – szemben. Legalább 35 millió éve léteznek és ma is megtalálhatóak édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, például mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban.

Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, teljes emésztőrendszerrel rendelkeznek és azáltal képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet és szinte teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.

A szakértők egyelőre nem ismerik részleteiben a biológiai mechanizmust, amely lehetővé teszi ezen apró lények számára, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.

Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban lévő Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban lévő kerekesférgek mintegy 24 ezer évesek. Ezek az organizmusok ma már kihalt lények, például a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek.

Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte:

a kutatás rávilágít arra, hogy milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a globális felmelegedés hatására felolvadhat.

"Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket, hanem azt, hogy lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a kerekesférgek a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik között" – mondta a kutató.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.