A rómaiak óta termesztünk Magyarországon szőlőt. Főleg a bor miatt, de a szőlőtőke gyümölcse és levele nagyon változatosan használható fel. Mutatunk néhány tippet, receptet.
Két-három héttel korábban kezdődik 2026-ban a szüret, azonban ez egyáltalán nem jó hír, mert az aszály és az aranyszínű sárgaság együttesen okozza, hogy előre kell hozni a szőlő betakarítását. A klímaváltozás pedig alapjaiban írja át a magyar borászatok működését: előnybe kerülhetnek a prémium előállítók.
A szőlő igen egészséges gyümölcs, amihez többek között a héjában található vegyület, a rezveratrol (resveratrol) is hozzájárul. Kínai kutatók megtalálták annak a módját, hogy a szőlősejtek az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben állítsák elő azt az egészségjavító vegyületet.
A szőlőültetvényekre rendkívül veszélyes aranyszínű sárgaság elleni fellépésről számolt be az agrárminiszter. Eddig a hazai szőlőterületek alig nyolcadát vizsgálták át.
Szélsőséges időjárás, szélsőséges trendek, megélhetési válság és a Z-generáció változó szokásai mind befolyásolhatják a minőségi borpiac helyzetét. Elfordulunk a bortól, vagy nincs ok aggodalomra? Palotai Zoltánnal, a Bortársaság társtulajdonosával, kiskereskedelmi üzletágának vezetőjével és Csizmadia Bencével, a társaság választékfejlesztésért felelős vezetőjével beszélgettünk.
Egy fiatal nőnek egy férfiak dominálta területen nehéz letenni a névjegyét. Különösen akkor, ha a nagyapja az ágazat egyik ismert és elismert személyisége. Marton Mirjam mégis sikerre vitte első saját pezsgőjét, ami új fejezetet nyitott a Garamvári pezsgők történetében: a Bespoke-ra keresztelt szolgáltatás bevezetésével bárki számára egyedi, személyre szabott pezsgőt készítenek. Mirjamot kreativitásról, kíváncsiságról, laborfolyamatokról, palackba zárt személyiségekről és a jövő mezőgazdaságáról is kérdeztük.
Amerikai kutatók megkövesedett szőlőmagokat találtak Dél-Amerikában, ami egyértelműen bizonyítja, a növény nagy haszonélvezője volt a dinoszauruszok eltűnésének.
A júliusi rekordkánikula miatt idén több szőlőfajtánál is egy hónappal előbbre kell hozni a szüretet, a klíma további forrósodása pedig azt jelenti, hogy a jövőben már nem lesz ideális az ország a fehérbortermelésre.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
Arany János azt mondta róla, hogy ő a szőlészet Petőfije, Ady Endre pedig azt írta a szőlőskertjéről, hogy „ez a kert a csodák kertje”. A száz évvel ezelőtt, 1921. december 3-án elhunyt Mathiász Jánost a legnagyobb szőlészek, borászok között tartják nyilván világszerte. Úgy emlékeznek rá, mint aki a filoxéra pusztítása után föltámasztotta a magyar szőlészetet. Az már kiesett az emlékezetből, hogy bizony a filoxéra elterjesztésében is kitüntetett szerepe volt.