A magnéziummal kapcsolatban nemrég kiderült egy igen érdekes, de leginkább fontos dolog: ha valaki paracetamolt szed, az károsíthatja a máját, ám ha magnéziumot is, akkor az utóbbi megvédheti a szervet. Most pedig az terjed róla, hogy a mentális problémákkal küzdőknek is nagy segítség lehet az ásványi anyag.

A The Guardian emlékeztet: nem ez az első alkalom, hogy az emberek abban reménykednek, hogy egy vitamin vagy étrend-kiegészítő segíthet a mentális betegségben szenvedőknek. Az 1950-es években például niacinnal, a B-vitamin egy formájával próbálták meg kezelni a skizofréniát és a pszichózist – kevés sikerrel. Linus Pauling pedig azt hirdette, hogy az extra dózis C-vitamin segíthet legyőzni a betegségeket, ezért nagyjából 18 000 mg-ot szedett be naponta. Csak összehasonlításként: a jelenleg érvényben lévő napi ajánlott mennyiség 75–90 mg, igaz, vannak tudósok, akik 1000–2000 mg-ra esküsznek.

A magnézium azonban – jegyzi meg a brit napilap – ígéretesebb lehet, mint a többi vitaminhóbort.

AFP / Image Source / Kathleen Finlay

A témában a Leedsi Egyetem tudósai Louise Dye vezetésével végeztek kutatást. A napi ajánlott mennyiség 300-400 mg attól függően, hogy milyen életkorú és nemű emberről van szó – sokan ennek felét sem viszik be naponta.

Több kutatás utal arra, hogy a magnézium bevitele jótékony hatással van a szorongás kezelésében. A közelmúltban megjelent nyolc tanulmányból négyben jutottak ilyesmire. Dye és kollégái az eddig megjelent tanulmányok eredményét nézték át újra, majd összegezték azokat.

Egy 2018-as kísérlet például arra az eredményre jutott, hogy az enyhe-közepes depresszió jeleit mutató emberek jobban érezték magukat, miután magnéziumot szedtek. Csakhogy – jegyzik meg a Leedsi Egyetem tudósai – az a kutatás nyílt volt, vagyis az alanyok pontosan tudták, hogy mit szednek be. Emiatt másként kell tekinteni a placebo-hatásra is.

Megvizsgáltak 12 ezer embert, kiderült, nagyon fontos, hogy D-vitamint szedjünk - főleg a nők

A kanadai Calgary-i Egyetem kutatói szerint azoknál, akik rendszeresen szednek D-vitamint, kisebb a demencia kialakulásának kockázata.

Katie Holton, az Amerikai Egyetem idegtudósa szerint a jelek arra utalnak, hogy a magnéziumnak idegnyugtató hatása van. Gátolhatja a stresszre adott túlzott választ azáltal, hogy gátolja az idegsejtek túlzott gerjesztését a glutamát nevű neurotranszmiterre gyakorolt hatásával. Emellett úgy véli, hogy pozitív hatása lehet a szerotonin és a melatonin termelésére.

A tudós szerint ugyanakkor a témában további kutatásokra van szükség, ugyanis nem tudni, hogy miként hat a magnézium, és azt sem, hogy mekkora dózisban kellene fogyasztani ahhoz, hogy kifejtse a hatását.

A The Guardian megjegyzi: mivel bizonyos betegségben szenvedőknek és gyógyszert szedőknek nem szabad magnéziumot szedniük, így mindenképpen érdemes felkeresni az orvost, mielőtt valaki nekiállna több ilyen ásványi anyagot bevinni a szervezetébe.

Ezt is hiába esszük? A probiotikumoknak "alig van hatása", ezt állítják kutatók

A probiotikumok, vagyis a jótékony baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztásának "alig van hatása a szervezetre" - állapította meg egy nagyszabású elemzés, melyet izraeli tudósok végeztek.

Holton szerint, aki szeretne többhöz hozzájutni, az először változtasson az étrendjén, és fogyasszon magvakat, dióféléket, lazacot, teljes kiőrlésű gabonákat, burgonyát, babot, olyan zöld leveles zöldségeket, mint a spenót és a mángold, valamint olyan gyümölcsöket, mint az avokádó és a banán. Ezek mindegyikében magas a magnézium koncentrációja.

A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy nem szabad csodaszerként tekinteni a magnéziumra (sem). És azt sem szabad elfelejteni, hogy a közösségi médiában vannak, akik üzleti érdekből próbálják meggyőzni az embereket, hogy szedjenek minél több táplálékkiegészítőt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.