Az aranyér az a betegség, amely talán a leginkább rejtőzködik mind közül. Szó szerint fájdalmas az ellentmondás: szinte mindenki megtapasztalja élete során, de szinte senki nem beszél róla.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
Egészségtelen élelmiszereket termelünk a környezet túlterhelésével, így egészségügyi kiadásokból és betegségek okozta termelékenységi kiesésekből tevődnek össze a masszív, negatív rejtett költségek.
Miért kezd el valaki foglalkozni a jóllétével és mit tud tenni érte a tudatos alváson, étkezésen és mozgáson túl? Szükséges-e mindig tökéletesen lennie egy színésznek? Mit tudnak az Y és Z generációs nők magukról, amit a korábbi generációk nem tudtak? Ezekről beszélgetett Bánhalmi Kata az ország ismert színésznőivel.
Miért fogjak bele a tudatos táplálkozásba – és miért fontos, hogy éppen most? Milyen betegségek függenek össze azzal, hogy mit eszünk? Viszlát hús, viszlát zsír, viszlát cukor – vagy ez nem ilyen egyszerű? És hogyan egyek tudatosan, ha nem tudom, hogyan kell? Elindult a Kösz, jól, a HVG új wellbeing podcastja, amelyben adásról adásra vizsgáljuk meg a fizikai és szellemi jóllét és tudatosság különböző állomásait. Az első részben a táplálkozás kérdéskörét jártuk körbe, Bánhalmi Kata vendégei Dr. Bartha Ákos élelmiszerbiológus, a Táplálkozásbeállítás alapító tulajdonosa és Dr. Varga Zsuzsanna háziorvos, a Funkcionális Orvoslás Nőknek alapítója voltak.
Jóval kisebb a valószínűsége a szívproblémák kialakulásának azoknál, akik szinte soha nem fogyasztanak sót azokhoz képest, akik rendszeresen sózzák az ételüket.
Már egy 250 millió évvel ezelőtt élt tengeri őshüllő is a ma élő bálnákhoz hasonlóan, szűrőberendezés segítségével táplálkozott – derült ki azoknak a fosszíliáknak az elemzéséből, amelyekre a közép-kínai Hupej tartományban bukkantak.
Zhanna Samsonova orosz influenszer halálának oka egyelőre pontosan nem tisztázott, de az első nyilatkozatok szerint egy fertőzést kapott, amelyet nagy valószínűséggel túlélt volna, ha nem lett volna kórosan alultáplált. A 39 éves nő több éven keresztül csak nyers gyümölcsön élt.
A méhlepényben megtalálható IGF-2 gén az apától származik, a nem megfelelő működése pedig túl nagy vagy túl kicsi magzatokhoz vezethet. Ezt vizsgálták most meg közelebbről brit kutatók.
A világ legnagyobb cápafajai általában úszás közben szűrik ki a vízből a krilleket és más planktonokat, hogy azokkal (is) táplálkozzanak. Egy nemrég készült videó azonban egészen mást mutat.
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Akár profi, akár amatőr szinten sportol valaki, vashiányosan nem lehet kihozni magunkból a maximumot. Ilyenkor a mozgással nem energikusnak fogjuk magunkat érezni, hanem éppen ellenkezőleg: a teljesítményünk nem javul, és amennyiben nem viszünk be elég vasat, vagy nem pótoljuk azt megfelelően, elfogyhatnak a vastartalékaink. A sport mit sem ér, ha nincs elég vas a szervezetünkben. Sőt!
Amerikai és kínai kutatók 8601 kutatási eredményt néztek át, és kiderült, a cukorbetegség mellett többek között a köszvény, az elhízás, a magas vérnyomás, a szívroham, az agyvérzés, a rák, az asztma, a fogszuvasodás és a depresszió kialakulásának kockázatát növeli a túlzott cukorfogyasztás.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói szerint az evészavarral küzdő betegek agyának bizonyos területein sokkal kevesebb a dopaminreceptor, mint az egészségeseknél. A felfedezéssel új gyógymódokat fejleszthetnek ki.
Egy nemrég megjelent brit kutatási eredmény szerint aki mediterrán diétát tart, annak kisebb az esélye a demencia kialakulására.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Bár a ketogén és a paleo diéták most nagy népszerűségnek örvendenek, amerikai kutatók kimutatták, ezek több szempontból sem jelentenek jó választást.
A pekingi Nemzeti Neurológiai Rendellenességek Központjának kutatói 10 éven át mérték meg időről időre 29 ezer 60 éven felüli ember kognitív állapotát, és fontos megállapításra jutottak.
Véletlenül bukkantak kutatók egy kőbányában egy pteroszaurusz, azaz egy repülő őshüllő maradványaira. A lelet számos érdekességgel szolgál, melyek árulkodnak a faj életmódjáról is: a tudósok szerint a kampós, fésűszerű fogazatával szűrte ki táplálékait a vízből.
A kutatók szerint megemelkedett a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták miatti halálozás kockázata, mert kevesebb olyan élelmiszert eszünk, amelyekhez a beporzó rovarok is kellenének.
