Akár súlyos gondot is okozhat, ha nem figyelünk a vaspótlásra - Interjú
A vas az egyik legfontosabb mikrotápanyag, szervezetünk számos létfontosságú folyamatának nélkülözhetetlen eleme, a vérképzéstől az enzimeink működéséig. Hiánya, a vasraktárak kiürülése sok problémát okoz, és súlyos vérszegénységhez vezet. A témáról Dr. Simonyi Gábor osztályvezető főorvost kérdeztük.
Miközben a vas a második leggyakoribb kémiai elem a földön, a szervezetben mégis talán a vashiány a leggyakoribb hiánybetegség. Mit tapasztal, a lakosság nagyjából mekkora hányada lehet vashiányos, és ezt mennyire vesszük komolyan?
A vashiány az emberi szervezet egyik leggyakoribb hiányállapota, a vérszegénység 75-80 százalékában játszik szerepet. Talán kevésbé ismert tény, de a vashiány elsősorban a nőket érinti. A termékeny korban lévő nők nagyjából ötöde szenvedhet vashiányos vérszegénységben, szülés után pedig ez több mint harmadukat érinti. Ha igazolt a vashiány, én azt tapasztalom, hogy a betegek általában komolyan veszik a vaspótlást. Ugyanakkor az is igaz, hogy a vasterápiát nem könnyíti meg, hogy bizonyos készítményeknek akadhatnak kellemetlen mellékhatásai.
Gondolom, a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozásnak óriási szerepe van. Mely élelmiszereinkben találjuk a legtöbb vasat?
A megfelelő vasszükségletet a hétköznapok során bevitt kiegyensúlyozott tápláléknak ideális esetben biztosítania kell. A vasszükséglet nagy részét a vörös húsok, például a marha- és disznóhús, a máj és a belsőségek fogyasztása fedezi, ezekben találjuk legnagyobb mennyiségben a könnyen és jól felszívódó hem-vasat. A fehér húsok, a halak és a szárnyasok vasban jóval szegényebbek a vörös húsoknál. A zöldségek is tartalmaznak vasat, de olyan formában, amit a szervezetünk csak igen kis mértékben tud hasznosítani, mivel az ún. nem hem-vas a bélcsatornában alig szívódik fel.
Hogy értsük a jelenség hátterét, a vas miért nélkülözhetetlen nyomelem a szervezetünk számára? Hányféle területen van meghatározó szerepe?
A vas a testünk számtalan életfontosságú folyamatában részt vesz. Közülük talán a legismertebb, hogy az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. A vas ezen túl nélkülözhetetlen a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, illetve szükség van vasra az enzimrendszerek működéséhez, az idegrendszeri folyamatok fenntartásához is. A szervezetben a vas 15-30%-a pedig a vasraktárakban várakozik a későbbi felhasználására. A legfőbb vasraktáraink részben a májban, részben a csontvelő speciális sejtjeiben vannak.
Egyáltalán mitől és hogyan alakul ki legtöbbször vashiány?
Ez sokféleképpen megtörténhet. Míg a férfiak ajánlott napi vasbevitele 12 milligramm, addig a nőké 15, a terhesség alatt pedig ennek a duplája. Fokozott vasszükséglettel járhat még a gyermekkori növekedés és a mindenkori intenzív sportolás is. A vashiány egyik leggyakoribb oka egyértelműen a vashiányos étrend. Elégtelen vasbevitellel legtöbbször csecsemőknél és kisgyermekeknél, valamint vegetáriánusoknál találkozhatunk. Ha nem megfelelő a vasfelszívódás, az ugyanúgy problémát okozhat.
Tudni kell, hogy a bevitt vas felszívódása a vékonybélben történik. Ez egy jól szabályozott folyamat, amit befolyásol mind a vérképzés igénye, mind a bélcsatorna aktuális állapota, de még a táplálék összetétele is. Vasfelszívódási zavar alakulhat ki például különböző gyomorműtétek után, vagy idült gyulladásos bélbetegségek esetén.
Összességében milyen problémákat okozhat a vashiány? Az egészen enyhétől a végletesig? Egyáltalán van olyan, hogy nagyon súlyos vashiány?
A vashiány számos tünetet okozhat, ugyanakkor megfigyeléseim szerint vannak olyan esetek is, amikor az igen súlyos vashiány sem jár panaszokkal. Ez utóbbi helyzetben a vashiány fokozatosan alakult ki. Általában a vashiányos vérszegénység jellegzetes tünetekkel jár. Ezek egy része a bőrt és a nyálkahártyát érinti. Jellemző, hogy a köröm barázdálttá, töredezetté válik és nem ritka az úgynevezett „kanálköröm” sem. Gyakori tünet még a fáradtság, hajhullás, a száj sarkainak kellemetlen, fájdalmas kiszáradása, kirepedése, valamint a nyelv sorvadása, elsimulása se ritka, ami égő érzéssel és nyelészavarral is társulhat. Vashiányos vérszegénységben sápadt a bőr, haloványak a nyálkahártyák és még szívzörej is kialakulhat.
Említette, hogy a vas az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme. Komoly vérveszteség esetén, mivel jár a vashiány?
A szervezet vérvesztése valóban nem egyszer áll a vashiány hátterében. Például a nőknél a szokásosnál erősebb menstruációs vérzés a vashiány leggyakoribb oka. Mindezek mellett a bélrendszerből származó vérvesztés sem ritka, amely mindig részletes kivizsgálást igényel, mivel ennek hátterében rosszindulatú daganatos betegségek is állhatnak. Természetesen egyéb, vérvesztéssel járó állapotok, mint pl. a traumás vérvesztés, a csonttörések vagy a gyomor betegségei is vashiányhoz vezethetnek.
Ezek szerint elképzelhető, hogy a vashiány áll a gyakori fejfájás és a rejtélyes fáradékonyság mögött?
Igen, mivel a vashiányos vérszegénység a szervezet csaknem valamennyi szervét, szövetét érinti. A vashiány ezért valóban rontja a munkabíró képességet, a közérzetet és csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ahogy nem ritkák a vashiány okozta, idegrendszert érintő tünetek sem. Előfordulhat fejfájás, mással nem magyarázható ingerlékenység és a koncentrálóképesség csökkenése is.
Szóba kerültek a gyerekek és a fiatalabb, termékeny korú nők. Általában hogyan hat a vashiány és a vashiányos vérszegénység az idősebb korosztályra?
A vashiányból adódó vérszegénység főleg idősebb korban, vagy más betegség esetén súlyosbíthatja a képet. Idősebb korban nem ritka az agyi érelmeszesedés, ami eleve rontja az agy oxigénellátását. Ha ehhez még hozzájárul a vashiányból eredő vérszegénység is, akkor észrevehetően romlani fognak az agyi funkciók. Hasonló helyzet alakulhat ki egy már meglévő szívkoszorúér-szűkület esetén, amikor a már eleve rossz szívizomkeringés mellett további oxigénhiányt idéz elő a vérszegénység, Ez fokozhatja a tüneteket, míg súlyos esetben akár szívizom-infarktushoz is vezethet.
| Dr. Simonyi Gábor |
|
Az oldalon elhelyezett tartalom a Maltofer forgalmazója a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Vashiány? Íme az öt leginkább veszélyeztetett csoport!
Míg a férfiak ajánlott vasbevitele naponta 12 milligramm, addig a nőké 15, amit a szokásos táplálékkal nem mindig sikerül biztosítani, ezért a nőket sokkal inkább fenyegeti a vashiány. Közülük is különösen veszélyeztetett a következő öt csoport: a menstruáció megjelenése, azaz a menarche idején a fejlődésben lévő lányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők. Nekik fokozottan oda kell figyelniük a vasbevitelre, hogy elkerüljék a vashiány, vagy súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénység kellemetlen tüneteit.
Vashiány: szinte mindenki érintett lehet!
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Vashiány: nem mindegy, mivel és hogyan pótolja!
Ismerős a helyzet, amikor a drogériák vagy hipermarketek polcai előtt csak áll az ember tanácstalanul és azt sem tudja, hogy az állandó fáradtsággal, visszatérő fertőzésekkel vagy étvágytalansággal járó vashiányra milyen vaskészítményt vásároljon. Dr. Bajnok Éva belgyógyász segítségével rendet teszünk a vasat tartalmazó termékek között, hogy könnyebb legyen választani.
Gondolta volna? Minden negyedik ember vérszegény!
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
